Az Európai Bizottság újabb és újabb kifogásokat talál, amik miatt nem hajlandó utalni az uniós forrásokat Magyarország részére.
A miniszterelnök szerint „amíg Magyarország sikeres, nem sodródik bele a háborúba, megvédi magát a bevándorlástól, amíg nő a gazdasága, addig marad a brüsszeli toporzékolás, mert van egy európai ország, amely keresztény fundamentumon áll, épít a múltjára, és nemzeti alapon jelöli ki a jövőjét”.
Azonban a felmérés szerint az uniós intézkedések negatív gazdasági hatásokat generálnak.
Görög ügyvédje, Michalis Dimitrakopoulos is elmondta, bár tétován, hogy „Eva Kaili ártatlan, soha nem korrumpálták, soha”.
Mióta Oroszország február végén lerohanta Ukrajnát, az Európai Unió és számos ország is szankciókkal sújtotta Oroszországot: közel egy évvel a konfliktus kezdete után pedig joggal merül fel a kérdés, hogy mindez milyen hatással volt Oroszországra.
Moszkva sokat nem várt a reakcióval, nem sokkal a hivatalos bejelentést követően elmondták a véleményüket a gázárplafonról.
A gázársapka lehet a következő nagy lépés az Európai Unióban, miközben a szankciók által az emberek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
A tisztviselő arra szólította fel Brüsszelt, hogy töröljön el minden olyan korlátozást, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással vannak az orosz gabona- és műtrágyaexportra.
Ursula von der Leyen sem hagyta szó nélkül Magyarország történetének egyik legfontosabb energetikai megállapodását.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan.
Békés városa négy, Mezőberény pedig két pályázaton mintegy 700-700 millió forintot kapott; Gyomaendrőd szintén két fejlesztésre nyert el 500 milliót; míg például a Mezőkovácsházi Református Missziói Egyházközségnek 300 millió forintnál többet ítéltek meg.