A családi házak építésére alkalmas telkek akár 30-50 százalékkal is drágulhattak, de még mindig a fővárosban a legdrágább telket venni.
A GVH elnöke, Rigó Csaba Balázs szerint az árrobbanás miatt több tényezőt is meg kellene vizsgálni, mivel ezt piaci faktorok befolyásolják.
Míg korábban egy átlagos háznál 30-40 millió forintos költségekkel kellett számolni, mára ez akár 10 millió forinttal is többe kerülhet.
A kormány beavatkozását várják az építőiparban az építőanyagok árának nagymértékű megugrása miatt, és ugyanezt sürgeti az Magyar Önkormányzatok Szövetsége is. A Market Építő Zrt. vezérigazgatója a hazai gyártás ösztönzését vagy ármaximalizációt javasol, míg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) exportkorlátozást tanácsol.
Enyhítik a feszültséget az építőipari értékláncon belül a kormányfő által bejelentett intézkedések, viszont mivel világkereskedelmi háború zajlik, a hazai piaci szereplők és a kormány csak részlegesen tudják kezelni az építőanyagok drasztikus áremelkedésével és hiányával járó problémákat.
Egyre több panasz érkezik a Gazdasági Versenyhivatalhoz az építőiparban tapasztalt irreális árakkal kapcsolatban, a nemzeti versenyhatóság pedig közleményében azt írja, továbbra is kiemelten kezeli a drasztikus áremelkedésekkel és egyéb káros piaci folyamatokkal összefüggő panaszokat.
Magyarország első embere egy októbertől érkező kiviteli korlátozásról beszélt az építőipari termékek kapcsán.
Azonnali intézkedést követel a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) az elszabadult építőipari árakkal kapcsolatban a kormánytól.
Napokon belül bejelenti a kormányzat, miként reagál arra a jelenségre, hogy az építőanyagipar akár száz százalékot meghaladó mértékben emelte az árakat.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy vizsgálói csoportot hozott létre annak érdekében, hogy kiderítse az építőipari alapanyagok drágulásának okait.
2021 első öt hónapjában az építőanyagoknál és a munkaerőköltségeknél egyaránt előre nem prognosztizált áremelkedést tapasztaltak a szolgáltatók.