Tajvan az olimpia szellemiségének megsértésével vádolja Kínát
Tajvan azt állítja, hogy miközben a világ a téli olimpiára figyelt, Peking felhasználta az orosz csúcstalálkozót a tekintélyelvűség terjesztésének fokozására.
Fotó:
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fõvárosba.
MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Oroszország és Kína többhónapos tervezés után adta ki a végleges közleményét, pontosan akkor, amikor a két vezető helyet foglalt a lelátón, hogy megtekintse a téli olimpia megnyitóját. A két ország a nyilatkozatban kijelentette, hogy többé nem lesznek „tiltott együttműködési területek“ a két hatalom között, és a szövetségük most már „felülmúlja a hidegháború korszakát is“.
Emellett támadták a NATO-t, az AUKUS-t, az emberi jogok védelmezőit és a nyugati kormányokat is. Kijelentették, hogy elegük van abból, hogy más államok kioktatják őket „a belügyeikről, megsértve törvényes jogaikat és érdekeiket“, valamint követelték „a nemzetközi kereskedelem inkluzív rendszerét“ is.
A nyilatkozat egyik legjelentősebb hatása, hogy Kína először szólt bele kifejezetten európai ügyekbe, amikor felszólított a NATO bővítésének megszüntetésére. A NATO elleni támogatásért cserébe Oroszország elítélte az ANKUS tengeralattjáró-szövetséget, és figyelmeztetett, hogy ez „növeli a fegyverkezési verseny veszélyét a régióban, és komoly kockázatot jelent a nukleáris fegyverek elterjedésére.“
Kína mindeddig fegyvermentes megközelítést alkalmazott az olyan ügyekben, amelyeket nem lehetett közvetlen összefüggésbe hozni a biztonsági érdekeivel, a sajátjának tekintett kérdésekben, például a Dél-kínai-tenger, Tajvan, Hszincsiang és Hongkong ügyében agresszívan lépett fel, de kerülte, hogy nyilvánosan beleszóljon más vitákba.
Tajvan reakciója nem maradhatott el, akik „megvetendőnek“ ítélték Peking és Moszkva „határok nélküli“ partnerségének időzítését a téli olimpia kezdetére, és azt állítják, hogy Kína ezzel szégyent hozott az olimpia játékok szellemére, miközben a közleményben Oroszország támogatásáról biztosította Pekinget Tajvannak kapcsolatban.
Moszkva kijelentette, hogy a demokratikusan kormányzott Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, és megerősítette, hogy ellenzi a sziget függetlenségének bármely formáját. A tajvani külügyminisztérium reakciója szerint Peking folyamatos hamis állításai, miszerint Tajvan a Kínai Népköztársaság része, pontosan olyan álhír, mint amelyeket az ország szokásához híven terjeszt – írja a South China Morning Post.
„Ez nem csak a tajvani nép undorát és gyűlöletét növeli a kínai kormány arroganciája és zsarnoksága iránt, hanem világosan megmutatja a világ összes országának a kínai kommunista rezsim agressziójának, terjeszkedésének és a béke megkárosítására irányuló törekvéseinek baljós arcát“ – jelentette ki a külügyminisztérium.
„Egy olyan időszakban, amikor a világ szeme a téli olimpiára és a sportolók buzdítására összpontosít, a kínai kormány arra használta fel az orosz csúcstalálkozót, hogy a tekintélyelvűség kiterjesztésével foglalkozzon. Ez sérti az olimpiai gyűrűk által megtestesített békés szellemiséget, és nem csak Tajvan népe, de a demokratikus országok is megvetéssel fognak viszonyulni hozzá“
– tették hozzá.
Tajvan mellett az Egyesült Államok is megszólalt, akik szintén bírálták a találkozót, mondván, hogy a kínai elnöknek arra kellett volna felhasználni az alkalmat, hogy szorgalmazza az ukrajnai feszültség csökkentését Oroszország irányába.
