Még a tájfunoknak is képes ellenállni Kína úszó atomreaktora
Ha hihetünk a szóbeszédeknek, akkor még egy tízezer évente egyszer előforduló, szélsőséges időjárási eseményt is képes túlélni a hatalmas monstrum.
CGN
Az ellenállóképesség tesztelése érdekében a tengerészmérnökök az újonnan tervezett 60 megawattos reaktorok modelljét erős szélnek és veszélyesen erős aluljáróknak tették ki – írta a South China Morning Post.
Bár a Bohai-tengeren, ahol a reaktorokat használni fogják, ritkán fordulnak elő erősebb viharok, egy baleset következményei viszont annyira komolyak is lehetnek, hogy a meghibásodás egyszerűen nem jöhet szóba.
A teszt több órán keresztül zajlott egy olyan létesítményben, amelyet a szélsőséges időjárás szimulálására terveztek. Az eredmények a Vuhani Második Hajótervezési és Kutatási Intézet mérnökei számára betekintést nyújtottak abba, hogy a hajó és a reaktorok hogyan kezelnék a kivételes időjárási körülményeket.
Összességében lenyűgöző teljesítményről számoltak be, ami arra utal, hogy a hajó reaktorai hurrikánsebességű szélben is működőképesek maradhatnak. További tesztek során a kutatók a szimulált szélsebességet több mint 193 km/h-ra növelték, valamint erős hullámokat és áramlásokat adtak hozzá; a jelentés szerint a hajó még ebben a rendkívül valószínűtlen helyzetben is sértetlen maradt.
Az úszó atomreaktorok korántsem számítanak vadonatúj vívmánynak. Az Egyesült Államok hadserege az 1960-as és az 1970-es években működtette a világ első úszó atomerőművét, míg Oroszország 2018-ban bocsátotta vízre a 70 megawattos Akademik Lomonoszovot, amit sokan csak „nukleáris Titanicnak” hívtak.
Tavaly a koppenhágai székhelyű Seaborg startup bejelentette, hogy több mint 10 millió dollárt gyűjtöttek össze, így megkezdhették a munkálatokat a beígért több ezer, viszonylag olcsón előállítható úszó reaktor építése kapcsán.
Ezek az óceánjáró erőművek megkönnyítik az áramellátást olyan helyeken, ahol nincs meg a szükséges infrastruktúra – Oroszország például az Akademik Lomonoszovot Pevekbe, egy sarkvidéki kikötővárosba küldte.
Míg az orosz reaktor környezetvédelmi okokból vitatott volt, a Harvard Egyetemen működő Belfer Center jelentése szerint Kína úszó erőművekből álló flottájának sokkal inkább geopolitikai következményei lehetnek.
Viet Phuong Nguyen elemző úgy gondolja, Kína azon állításai ellenére, hogy úszó reaktorai a Dél-kínai-tengeren folyó olaj- és gázfeltárást fogják ellátni energiával, a kormány által tervezett reaktorflotta mérete arra utal, hogy a program célja az is, hogy segítsen megszilárdítani az ország katonai befolyását a szóban forgó vitatott területen.
