Szlávik János elárulta, miket érdemes tudni a jelenlegi vakcinahelyzetről

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa a TV2 Mokka című reggeli műsorának vendégeként tért ki többek között a jelenleg járványhelyzetre, és arra, mire számíthatunk a vakcinák terén.

Az infektológus az interjú elején kitért a hétvégi brutális számokra, és beidézték azt a korábbi kijelentését, mely szerint 178 halálos áldozat körül lehet a választópont. Ennek kapcsán Szlávik elmondta, hogy sajnos várhatóan még emelkedni fog az esetszám, de ha a tudósokra lehet hallgatni, akkor december körül már bekövetkezik a plató, és karácsonyig már csökkenésnek indulnak számok. Soron kívül Ez történik, ha gyakran fogyasztunk tojást

Szlávik kiemeli, hogy lehetetlen megjósolni, mi lesz a bevezetett intézkedéseknek az eredménye, minden más országban alapvetően úgy látják, hogy az intézkedésektől fogva 2-3 hét, mire azoknak látjuk az eredményét, de kihangsúlyozta, hogy 1-2 hétnél előbb jelen helyzetben lehetetlen előre látni a dolgokat.

Az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége kapcsán megemlítette, hogy az első hullám során azért volt egyes országokban – mint Spanyolország és Olaszország – magas volt a fertőzöttség aránya, de ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy nem volt elegendő védőfelszerelés, ellentétben a második hullámmal, ahol már erre fel lehetett készülni.

Szlávik kitért arra is, hogy az egészségügyi statisztikák vizsgálatából alapvetően megállapítható, hogy az azonos korosztályban a férfiak sokkal inkább veszélyeztetettek, mint a nők, ami a súlyos betegségek, és a halálos áldozatok terén is megmutatkozik. Ami viszont nem változott, hogy mindenütt az idősek vannak a leginkább kitéve a betegségeknek, de vannak olyan híradások, hogy 30-40 évesek is súlyosan megbetegszenek, esetleg elhunynak.

A vakcinák témájára rátérve Szlávik azt ecsetelte, hogy jelenleg Magyarország legalább 5-6 féle oltóanyagról folytat tárgyalást, köztük négyet már az Európai Unióval le is kötöttünk, de keletről is érkeznek szerek. Ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter is többször hangsúlyozta, kínai és orosz vakcinák kapcsán is folytatunk tárgyalásokat.

Szlávik emlékeztetett, hogy ezek az oltóanyagok alapvetően „nem nevezhetők újnak”, mivel a technológiákat, amiket alkalmaznak, hosszú évek alatt fejlesztették ki. Ami újnak tekinthető, és ami egy magyar kutatónőhöz köthető, az úgynevezett hírvivő oltóanyag, amelyeket elsősorban az Egyesült Államokban fejlesztettek.

Míg az amerikai vakcina új technológiát alkalmaz, addig a kínai, orosz, angol és német vakcina a jól megszokott módszerekhez nyúlt, „korábban jól alkalmazott technikák, amit például az Ebola ellen is bevetettek Kongóban”. Hozzátette: a kínai vakcina például az influenzaoltáshoz hasonló módszert alkalmaz, vagyis elölt koronavírust tartalmaz az immunválasz kialakítására.

Szlávik arra is kitért, hogy a lakosság hány százalékát kell majd beoltani, ennek kapcsán pedig két fontos viszonyítási szempontot hozott be:

• Amennyiben az adott vakcina csak 50-80% közötti hatékonysággal rendelkezik, akkor a lakosság 80-90%-át be kell oltani, hogy ne legyen járvány
• Amennyiben szerencsénk van, és a vakcina 90 vagy afeletti százalékos hatékonyságot mutat, akkor elegendő a lakosság 50-60%-át beoltani, hogy véget vessünk járványnak.

Szlávik viszont megemlíti, hogy azért azt ne felejtsük el, hogy sok kérdés van még a vakcinák kapcsán, például az, hogy kell-e majd újraismételni, mint az influenzaoltást, mert a védelem csökken, vagy mert a vírus változik. Hozzáteszi: azokat valószínűleg nem kell újra beoltani, aki már átesett rajta, mert már kialakult a védettség, persze az is kérdés, hogy meddig.

Az infektológus ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a 90 százalékos hatékonyság az már egy remek aránynak minősül: „olyan nincs, hogy 100 százalékos hatékonyságú vakcina” – jegyezte meg, valamint hozzátette, hogy a WHO is azt mondta, hogyha már egy vakcina 50 százalék feletti hatékonyságú, az már jónak számít.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a legnagyobb kérdés ezen a téren, hogy „mi a 90 százalék”, vagyis hogy a halálozást, a súlyos betegséget vagy a fertőzést magát blokkolja. Ennek kapcsán viszont kiemeli, hogy szerencsére a fertőzést blokkolja a legtöbb esetben, és akik véletlenül ennek ellenére elkapják, azok is nagyon enyhe befolyású betegségen mentek át.

Szlávik végezetül elmondta, hogy a koronavírus-fertőzés előtt kell majd a vakcinát megkapni, és várhatóan két dózisban, így legalább 3-4 hét kell a védettség kialakításához. Kiemelte: ebből lehet kiszámolni azt, hogy a tömeges oltás után mikorra várható a járvány megszűnése, de előbb várjuk meg, hogy itt legyen a vakcina.