A Dnevnik szerb lap beszámolója szerint Vučić a Szerbiát ért bel- és külföldi kritikákra reagálva kijelentette: „Folytatjuk a politikánkat, ami elvi alapokon nyugszik, és amely eddig helyesnek bizonyult – még ha ez sem a Nyugatnak, sem a Keletnek nem tetszik”.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy a lakosság is támogatja ezt az irányvonalat, mivel az „egy független és szuverén állam politikája”. A kijelentés válasz volt Nemanja Starović európai integrációs miniszter korábbi, az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújára, amelyben Starović utalt arra, hogy Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén akár igazíthatja álláspontját az EU szankciós politikájához.

Ellentmondás a kormányzati kommunikációban

A The Kyiv Independent azt írja, Starović az interjúban úgy fogalmazott, Belgrád jelenlegi szankcióellenes álláspontját nem politikai lojalitás, hanem gazdasági kényszer motiválja. „Oroszországot egyáltalán nem érintené, de a szerb gazdaságot rendkívül súlyosan sújtaná” – indokolta a döntést a miniszter.

Vučić azonban határozottan elutasította ezeket a kijelentéseket, „meggondolatlannak” nevezve azokat. A szerb elnök kritikusan nyilatkozott azokkal kapcsolatban is, akik szerinte túlbuzgón védenék az orosz álláspontot, még akkor is, ha ez Szerbia rovására megy. „Sajnálom, hogy néhány barátunk az orosz médiában alig várja, hogy találjanak valamit, amit felhasználhatnak Szerbia ellen. És sajnálom, hogy a hazai politikai életben is sokan inkább az oroszokat védenék, mint Szerbiát, de csalódni fognak: Szerbia nem vezet be szankciókat Oroszországgal szemben” – jelentette ki.

Az események különösen fontosak annak fényében, hogy Szerbia már 2012 óta hivatalos EU-tagjelölt, de a csatlakozási folyamat számos akadályba ütközik – többek között a demokratikus normák gyengülése és a Koszovóval való rendezetlen viszony miatt.

Fegyverszállítási vádak árnyékában: kettős diplomáciai nyomás

Vučić többször is próbált egyensúlyozni a nyugati és a keleti hatalmak között. 2024-ben a Financial Times oknyomozó anyaga nyomán merült fel a gyanú, hogy szerb fegyverek ukrajnai felhasználásra kerültek harmadik országokon keresztül – ezt Belgrád határozottan tagadta. A fokozódó nemzetközi nyomás miatt június 23-án Vučić bejelentette, Szerbia „nemzetbiztonsági és gazdasági megfontolásokból” felfüggeszti az összes fegyverkivitelt.

Ennek ellenére a szerb elnök június 11-én ellátogatott az ukrajnai Odesszába, hogy részt vegyen a Ukraine–Southeast Europe Summit rendezvényen. Bár Vučić nem írta alá a csúcstalálkozó nyilatkozatát, ami elítélte az orosz agressziót, jelezte, hogy Szerbia hajlandó segíteni az ukrajnai újjáépítési munkálatokban.