Szakértő: a védőoltás önmagában kevés a koronavírus-járvány megállítására
Nilay Shah, az Imperial College London tanszékvezetője úgy látja, nagy problémát jelent, hogy úgy fog megkezdődni a koronavírus elleni védőoltás előállítása, hogy tulajdonképpen a kísérleteket még csak be sem fejezték.
Nilay Shah, az Imperial College London tanszékvezetője úgy látja, nagy problémát jelent, hogy úgy fog megkezdődni a koronavírus elleni védőoltás előállítása, hogy tulajdonképpen a kísérleteket még csak be sem fejezték.
A Royal Society által felkért kutatócsapat, a DELVE (A Vírusos Járványokra Vonatkozó Adatelemzés és Értékelés) – amely több szakterületről érkező tudóscsoportokból tevődik össze – legújabb tanulmányában számolt be arról, hogy nagyon komoly kihívások merülhetnek fel a koronavírus-vakcina előállítása kapcsán – számolt be róla a The Guardian.
A tanulmányból kiderült, hogy a kutatók elsősorban az előállítás és a tárolás körüli problémákat, a vakcinák működőképességét, és a közösségi bizalom problematikáját látja főbb kihívásnak, ha a SARS-CoV-2 vírus legyőzését hivatott vakcináról beszélünk. A tanulmány egyik szerzője, Nilaj Shah professzor szerint viszont vannak további aggályok is:
„Még akkor is, ha túljutunk a hatósági jóváhagyás procedúráján, és meglesz a hozzáférésünk a megfelelő mennyiségű oltóanyaghoz, és meg tudjuk kezdeni a lakossági tömeges oltást, nagyon hosszú időre lesz szükség már ahhoz is, mire a prioritást élvező csoportokon túljutunk, nemhogy a teljes lakosság vakcinalizálásán”
Charles Bangham, az Imperial College London immunológus professzora úgy véli, még abban az esetben is, ha a vakcina sikeresnek bizonyul, „nagyon valószínűtlen”, hogy csak úgy vissza tud térni az életünk a normális kerékvágásba. „Fokozatosan kell enyhítenünk a megelőző szabályokon, még akkor is, ha hatékony az oltóanyag” – emlékeztetett.
Bangham szerint egyelőre nagyon kevés vakcináról tudni, amely megakadályozza egy fertőzés bekövetkezését, viszont vannak már olyanok, amelyek egyrészt a fertőzött fertőzőképességét, másrészt a betegség lefolyásának súlyosságát képesek csökkenteni. A koronavírus-vakcinák körül ráadásul még több a kérdőjel.
Már voltak olyan kételkedő hangok, akik szerint a koronavírus-oltóanyag az idősebb demográfiában nem is lesz igazán hatásos, ellentétben más, fiatalabb csoportokkal. Ez pedig azért is jelentős problémát képezhet, mivel ha kevés mennyiségben fog rendelkezésünkre állni a vakcina, akkor ezen korosztály lesz az első, aki részesül belőle.
A kutatócsapat tanulmánya arra is kitér, hogy a nyájimmunitás elérése is gondokat okozhat, főleg abban az esetben, ha korlátozott a hatékonysága az adott vakcinának. A tömeges oltások pedig gyártási és tárolási gondokat eredményezhetnek, utóbbi esetben az merülhet fel gondnak, ha az oltóanyag csak rendkívül alacsony hőmérsékleten képes megmaradni.
Dr. Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem immunológusa pedig kiemelte, végső soron a közösségi bizalom kérdése lesz a döntő, amelynek kapcsán feladata lesz a szakértőknek, hogy az összes vakcina körüli mítoszt, rémhír és tévinformációt tételesen eloszlassák, ám a mai világban ez nagyon nem lesz egyszerű feladat.
