Sikeresen újraindult a Nagy Hadronütköztető

Ahogyan arra számítani lehetett, április 22-én, pénteken, magyar idő szerint 12:16-kor ismét beindították a svájci CERN intézet Nagy Hadronütköztetőjét (LHC); az események során két 450 GeV injekciós energiájú protonnyalábot küldtek ellentétes irányba a 27 kilométeres gyűrűben.

Az LHC-hez hasonló hatalmas monstrumok előnye, hogy képesek a szubatomi részecskéket olyan erősen egymásnak ütköztetni, hogy ezáltal a fizika legfontosabb, eddig felfedezetlen területeit tárhatják fel kutatók. Soron kívül Kizuhant az ötödik emeletről egy kisgyermek Csepelen

A Nagy Hadronütköztető 2018. december 10. óta nem üzemel, mivel a tudósok és a mérnökök rekonstrukciós műveleteket hajtottak végre rajta, mégpedig annak érdekében, hogy az LHC továbbra is megfelelően működjön, új képességekre tegyen szert, és tízszeresére növelje az adott idő alatt bekövetkező események számának kimutatására való képességét.

A legutóbbi frissítések közé tartozik a részecskesugár irányításához használt több mint 1 200 mágneses dióda szigetelésének javítása, melyek kulcsfontosságúak az óriásgyűrű működéséhez, mivel lehetővé teszik a kezelők számára, hogy a folyamatokhoz szükséges 13 000 ampernyi áramot biztonságosan elvezessék. Ha ezek a diódák rövidzárlatot okoznának, a felszabaduló energia nagymértékű károkat idézhetne elő.

Az egyéb fejlesztések során 22 szupravezető mágnest, valamint kriogén egységeket cseréltek ki, és további műszereket építettek be.

Az egyes ciklusok végén a részecskesugarak elnyelésére használt sugárzóegységet egy grafitból és nitrogéngázból álló, hét tonna vas árnyékolásba zárt modullá tömörítették, ezenkívül 16 új kollimátort telepítettek, melyek segítségével megtisztíthatják a sugárnyalábot a kóbor részecskéktől, mielőtt azok elérnék a céltárgyat.