Miért hízunk a stressztől, és mit tehetünk ellene?

A stressz a mindennapi élet része, amelyet okozhatnak rajtunk kívülálló események, belső konfliktusok, valamint a bizonytalanság érzése, amikor nem látjuk előre, mi fog következni. Míg a hirtelen ránk törő stressz ijedtséget, szomorúságot, izgatottságot vagy étvágytalanságot okoz, a tartós stressz miatt szorongás, depresszió és súlyváltozás következhet be, és az immunrendszer legyengülését eredményezheti.

A stressz miatt fellépő hízás nagyon gyakori, és főleg a nőket érinti. Jó hír azonban, hogy ha képesek vagyunk úrrá lenni életünk problémás területein – vagy a stresszforrás magától megszűnik -, a kilók is olvadásnak indulnak. Soron kívül Kizuhant az ötödik emeletről egy kisgyermek Csepelen

Gyakran hallani, hogy valaki „hormonális okokból” hízik, de kevesen vannak tudatában az ilyenkor a szervezetben lejátszódó folyamatnak. A neuroendokrin rendszer, azaz az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek összessége szabályozza a szervezet belső működését, és feladatai közé tartozik, hogy veszély esetén hormonokat aktiváljon, mint például az adrenalint, amelynek az a szerepe, hogy hirtelen extra energiát termeljen.

Csakhogy a fenyegetés korábban egészen mást jelentett, mint manapság; míg az ősember a mamutot vagy kardfogú tigrist próbálta legyőzni, ma inkább olyan dolgok váltanak ki stresszt, mint egy dühös főnök, féltékenység vagy anyagi problémák. A stresszhormonok azonban ugyanúgy aktiválódnak, beleértve a kortizolt is, ami azért felel, hogy a veszély elmúltával plusz energiával töltse fel a szervezetet.

Az ősember esetén ez kimondottan hasznos volt, hiszen a futás vagy harc sok energiát igényelt, manapság azonban a stresszhelyzetet nem előzi meg fizikai erőfeszítés, a duzzogva elfogyasztott falatok pedig hízáshoz vezetnek – olvasható a VitalMagazin cikkében.

Nem csak biológiai késztetésű stressz-evés létezik, hanem úgynevezett érzelmi evés is, ami során belső programok, rögződések vezetnek plusz kilókhoz. Ha valamilyen okból az rögzült, hogy stressz esetén jól esik az édes íz – például mert kisbabaként az édesanya a sírásra etetéssel reagált – akkor felnőttként is hajlamosak leszünk édességhez nyúlni rosszkedv esetén.

Az érzelmi evésnek egyébként több altípusa is van, a témára szakosodott Lukács Liza pszichológusnő nyolcfélét különböztet meg közülük; szerinte az érzelmi hiányokat vagyunk hajlamosak finom falatokkal enyhíteni. Érzelmi evést okozhat például a szociális kapcsolódás, a pozitív elismerés, a rendszeresség vagy a szex hiánya is, néhány esetben pedig evés-függőség is kialakulhat, ami extrém túlsúlyt okozhat.

Mivel a stressz miatt kialakult hízás mögött nem szervi okok állnak, sokat tehetünk azért, hogy legyőzzük, és visszanyerjük a kontrollt a testsúlyunk felett. Remek módszer például egy kreatív hobby vagy valamilyen más önkifejezési módszer, ami nem csupán elvonja a figyelmet az aggódásról, de a felszabaduló kreatív energiák a megoldáskeresést is hatékonyabbá tehetik.

A sport is egy természetes stresszcsökkentő módszer, a közben felszabaduló boldogsághormonok elősegítik, hogy a szervezet a veszély állapotából átálljon a „minden renden van” üzemmódba. A rendszeres testmozgás ezenkívül ténylegesen kalóriákat éget el, a megnövelt izomtömeg miatt pedig az alap energiaszükséglet is növekszik, ami szintén jótékonyan hat a testsúlyunkra.

Sporttal több legyet is üthetünk egy csapásra, amennyiben ugyanis érzelmi hiány áll a hízás mögött, betölthetjük vele a másokkal való kapcsolódás, a sikerélmény vagy rendszeresség hiánya miatt kialakult érzelmi hiányt is.

Bár a stressz számos módon csökkenthető, a legnagyobb diadal mégis az, ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni. Ehhez önismereti munka szükséges, hogy felismerjük, konkrétan az életünk melyik területével van probléma, mi a félelmünk tárgya, és milyen megoldásokkal enyhíthető a szorongás. Bizonyos helyzetekre ugyanis felkészülhetünk előre, ami a tanulmányok szerint jelentősen csökkenti a stresszt, és az érzelmi hiányok felismerése is hozzásegít ahhoz, hogy étel helyett mással töltsük be az űrt az életünkben.