Steven Spielberg neve évtizedek óta egyet jelent a közönségbarát kasszasikerekkel, ugyanakkor kevés olyan rendező dolgozik ma Hollywoodban, akinek életműve ennyire élénk vitákat vált ki a nézők és a kritikusok körében.

A 2005-ben bemutatott Világok harca ennek egyik legjobb példája, hiszen hiába készült H. G. Wells klasszikus regényének adaptációjaként és hiába játszotta a főszerepet Tom Cruise, a film máig megosztja a közönséget. A Rotten Tomatoes oldalán a nézői értékelések alapján Spielberg egyik legalacsonyabb pontszámát kapta, mindössze 42 százalékot a Popcornmeteren, miközben a kritikusok 76 százalékra értékelték, ami ugyan tisztességes eredmény, de elmarad a rendező legnagyobb sikereitől.

A történet alaphelyzete

A történet alaphelyzete ismerős lehet, hiszen egy földönkívüli invázió fenyegeti az emberiséget, és a társadalom összeomlása közepette egy hétköznapi férfinak kell megvédenie a családját.

Spielberg azonban jelentősen átalakította az eredeti mű viktoriánus angliai közegét, és a cselekményt New Jersey államba helyezte át, ahol Ray Ferrier dokkmunkásként próbál boldogulni, miközben korántsem tökéletes apja lányának, Rachelnek, akit Dakota Fanning alakít, valamint fiának, Robbie-nak, akit Justin Chatwin formál meg. Amikor megindul a támadás, a családnak hősre lenne szüksége, ám hamar kiderül, hogy Ray távol áll a klasszikus akcióhős figurájától.

Spielberg valami egészen mást valósított meg

Spielberg tudatosan szakít a hagyományos hősi narratívával, mivel Ray nem megmentő, nem vezéregyéniség, hanem egy bizonytalan, túlterhelt és gyakran pánikba eső apa, aki éppen csak képes egyben tartani magát a káosz közepette.

Ez a döntés már az első nagyszabású jelenetben, az invázió kibontakozásakor egyértelművé válik, amikor a föld megreped és előbukkan az első háromlábú gépezet, a néző pedig nem egy magabiztos vezető szemszögéből éli át az eseményeket, hanem Ray zavarodottságán és félelmén keresztül.

Többet érdemelt volna a film

A rendező több mint öt évtizedes pályafutása alatt ritkán alkotott ennyire nyugtalanító és fenyegető hangulatú jelenetsorokat, amik nem a megnyugtatásra, hanem a bizonytalanság fokozására épülnek – tette hozzá a Collider.

A film ugyanakkor nem csupán főhőse miatt tekinthető rendhagyónak, hanem azért is, mert látványvilága és tematikája erősen kötődik a 21. század elejének traumáihoz. A reggeli támadás képei, a porfelhőbe burkolózó tömegek, a menekülő emberek és az a nyomasztó érzés, hogy semmi sem lesz többé a régi, egyértelműen a 2001. szeptember 11-e utáni amerikai kollektív szorongást idézik meg. Spielberg ezúttal nem a megszokott menekülési útvonalat kínálja, hanem szembenéz a félelemmel és a kiszolgáltatottsággal, amely akkoriban még rendkívül friss élmény volt az amerikai társadalom számára.

Lehúzták a kritikusok

Bár több elismert kritikus, köztük Roger Ebert és Jonathan Rosenbaum is közhelyesnek és érdektelennek nevezte a filmet, az idő múlásával egyre inkább láthatóvá válik, hogy a Világok harca merész vállalás volt Spielberg részéről.

A Tom Cruise által megformált, szokatlanul esendő főszereplő, valamint a történet sötétebb pszichológiai rétegei olyan irányba vitték el a produkciót, amely eltér a rendezőtől megszokott, felemelő lezárásoktól. Éppen ez az eltérés adja a film igazi erejét, hiszen nem kínál könnyű válaszokat és nem simul bele a rendező legszórakoztatóbb alkotásainak sorába.

Két évtized távlatából visszatekintve a Világok harca nem csupán egy látványos sci-fi, hanem egy korszak lenyomata is, amely a bizonytalanságot és a kollektív félelmeket helyezi a középpontba, és ezzel Spielberg egyik legbátrabb, ugyanakkor leginkább alulértékelt munkájává válik.