Az HBO legújabb fantasy sorozata, A hét királyság lovagja olyan irányba tereli a műfajt, amelyre sok néző már több mint egy évtizede vár, mivel a történet visszahozza a klasszikus hősi kalandok optimizmusát a képernyőre.

Az elmúlt tizenhat évben a televíziós fantasy világát a cinikus, sötét hangvétel uralta, amely fokozatosan háttérbe szorította a hagyományos, erkölcsi egyértelműségre építő történeteket, és ebben meghatározó szerepet játszott a Trónok harca elsöprő sikere.

George R. R. Martin regényei

George R. R. Martin regényei és az azokból készült sorozat tudatosan szakítottak a klasszikus hőstörténetek tiszta világképével, amelyben a jók küldetésre indulnak a gonosz ellen, majd végül győzedelmeskednek, ehelyett morálisan összetett karaktereket és kíméletlen realizmust állítottak a középpontba – emelte ki a ScreenRant.

A Trónok harca hatása azonban messze túlmutatott saját történetén, mivel a siker nyomán a fantasy sorozatok többsége a komor, kegyetlen és pesszimista irányba mozdult el, így a korábban rétegzsánernek számító dark fantasy vált meghatározóvá, miközben a hagyományos fantasy háttérbe szorult.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A sötétebb megközelítés nem mindig működik

Ugyan sok néző kifejezetten kedveli ezt a sötétebb megközelítést, mások számára frusztrálóvá vált, hogy az optimizmus és a remény szinte teljesen eltűnt a nagyszabású élőszereplős produkciókból.

Ebben a közegben érkezett meg A hét királyság lovagja, ami Martin Dunk és Egg novelláit dolgozza fel, és amely különös módon éppen attól az írótól kínál megoldást a műfaj egyoldalúságára, aki korábban meghatározó szerepet játszott annak átalakításában. A sorozat kisebb léptékű történetmeséléssel operál, nem a hatalmi játszmák és királyi dinasztiák állnak a középpontban, hanem két egyszerűbb sorsú szereplő személyes útja, ami intimebb, emberközelibb hangulatot teremt.

A történet fókuszáltabb szerkezete és a karakterek közötti kapcsolat hangsúlyozása miatt sok kritikus a cozy fantasy kategóriájába sorolja a sorozatot, mivel a hangsúly nem a politikai intrikákon, hanem a klasszikus hősi fejlődésen és a reményen van. Ugyanakkor a produkció nem szakít teljesen a Trónok harca univerzumának realista vizualitásával és időnként erőszakos jeleneteivel, azonban a komor nihilizmust humor és visszafogott optimizmus váltja fel, ami ritkaságszámba megy a jelenlegi televíziós kínálatban.

Az első visszajelzések és nézettségi adatok alapján a sorozat gyorsan megtalálta közönségét, ami arra utal, hogy valódi igény mutatkozik a hagyományosabb hangvételű fantasy iránt.

George R. R. Martin a showrunner Ira Parker rendelkezésére bocsátott tizenkét eddig kiadatlan történetet, ami elegendő alapanyagot biztosíthat akár tizenkét-tizenöt évad számára is, még ha az HBO részéről egy ilyen hosszúságú futamidő nem is tűnik valószínűnek.