A böngészőpiacot 2026-ban továbbra is toronymagasan a Google Chrome uralja, miközben a Firefox részesedése jóval szerényebb, ráadásul a Chromium motorra épülő Edge, Opera és más megoldások tovább növelik a Google technológiai befolyását.

A Mozilla saját fejlesztésű Gecko motorja ezzel szemben az egyik utolsó független alternatívát jelenti, amely kisebb felhasználói bázissal működik, ugyanakkor több területen tudatosan eltér a piaci vezetőtől.

A Firefox legnagyobb előnye

A Firefox legnagyobb előnye egyértelműen az adatvédelem, hiszen az Enhanced Tracking Protection alapértelmezetten blokkolja azokat a követőeszközöket, amik weboldalakon és közösségi platformokon át figyelik a felhasználók viselkedését.

A rendszer célja, hogy megőrizze a weboldalak működőképességét, ugyanakkor egyetlen kapcsolóval kikapcsolható, ha kompatibilitási probléma merül fel. Ezzel szemben a Chrome még inkognitó módban is úgy működik, hogy adatokat gyűjt és oszt meg a hirdetési rendszerekkel.

A Mozilla másik előnye

A BGR szerint a Mozilla további védelmi réteget kínál a Total Cookie Protection révén, amely minden weboldal számára külön „cookie-tárolót” hoz létre, így a követők nem tudják összekapcsolni a felhasználói aktivitást különböző oldalak között.

Emellett a Multi-Account Container kiegészítő lehetővé teszi, hogy a munkahelyi és a személyes böngészés teljesen elkülönüljön, ami különösen hasznos azok számára, akik több identitást kezelnek párhuzamosan. A Chrome ezzel szemben anonim módon gyűjti a kereséseket, kattintásokat és weboldal-interakciókat, és alapbeállítás szerint ezek jelentős részét harmadik fél hirdetők számára is elérhetővé teszi.

Beépített VPN-szolgáltatás

2026 márciusában a Firefox 149-es verziója egy ingyenes, beépített VPN-szolgáltatással bővült, amelyhez nincs szükség külön kiegészítőre vagy külső alkalmazásra, ugyanakkor kizárólag a böngészőn belüli forgalmat védi. A havi 50 gigabájtos adatkeret az alapvető használatra elegendő, a limit elérésekor pedig a rendszer automatikusan szünetelteti a védett böngészést.

A Mozilla hangsúlyozza, csak adatforgalmi mennyiséget lát, böngészési tartalmat nem. A Chrome nem kínál hasonló, beépített megoldást, bár egyes Chromium-alapú böngészők rendelkeznek VPN-funkcióval.

Hatalmas tömeg használja

A Google ökoszisztémájába mélyen beágyazott felhasználók számára ugyanakkor a Chrome kényelme nehezen felülmúlható, hiszen egyetlen bejelentkezéssel automatikusan szinkronizálódnak az e-mailek, a Drive-dokumentumok, a könyvjelzők, a jelszavak és a böngészési előzmények.

A 2024 végén 1,8 milliárd aktív felhasználóval rendelkező Gmail köré épülő rendszer lehetővé teszi, hogy az eszközök közötti váltás gyakorlatilag észrevétlen legyen, ugyanakkor ez azzal jár, hogy az adatok Google-szervereken tárolódnak. A Firefox is kínál szinkronizációt, ám ehhez külön Mozilla-fiók szükséges, és a Google-szolgáltatásokkal nem integrálódik közvetlenül.

A Firefox újabb előnye

Testreszabhatóság terén a Firefox szintén előnyben van, mivel több ezer téma érhető el, amelyek nem csupán színváltoztatást, hanem átfogó vizuális átalakítást kínálnak az eszköztáron és a füleken.

A haladó felhasználók CSS-fájlok módosításával mélyebb átalakításokat is végezhetnek, bár ezt a Mozilla elsősorban fejlesztőknek ajánlja, mivel a rendszer könnyen instabillá válhat. A Chrome ezzel szemben korlátozottabb testreszabási lehetőségeket biztosít, és zárt forráskódja miatt nem enged hasonló mélységű beavatkozást.

A bővítmények számát tekintve a Chrome dominál, mivel több mint 175 ezer kiegészítő érhető el hozzá, míg a Firefox esetében ez a szám 89 ezer körül alakul. Ugyanakkor a Mozilla kurált ajánlási rendszert működtet, amely kiemeli a megbízható és aktívan frissített kiegészítőket, ráadásul továbbra is támogatja a Manifest V2 szabványt, amit a Chrome kivezetett. Ennek köszönhetően a teljes funkcionalitású uBlock Origin továbbra is elérhető Firefoxon, ahol 2026-ban is több mint tízmillió felhasználóval rendelkezik.

Vannak hasznos különbségek is

A mindennapi használat során apró, de hasznos különbségek is megfigyelhetők, például a Firefox beépített képernyőkép-készítő eszköze, amely jobb kattintással azonnal elérhető, és teljes oldalas mentést is lehetővé tesz görgetés nélkül. A Chrome esetében ehhez fejlesztői eszközöket vagy külön bővítményt kell használni, ami bonyolultabb folyamatot jelent.

A mesterséges intelligencia integrációja terén a két böngésző eltérő stratégiát követ, mivel a Firefox oldalsávja több szolgáltatót támogat, köztük a ChatGPT-t, a Claude-ot, a Geminit, a Le Chat Mistralt és a Microsoft Copilotot, és a felhasználó szabadon válthat közöttük.

Egyetlen kapcsolóval teljesen letilthatók az MI-funkciók, amely funkciót a Mozilla saját bevallása szerint azért vezette be, mert „sokan jelezték, hogy semmilyen formában nem kérnek a mesterséges intelligenciából”. A Chrome ezzel szemben a Google Geminit mélyen integrálja a keresésbe és más funkciókba, és más chatbotok csak külön kiegészítővel érhetők el.

A teljesítménytesztek eredményei

Teljesítményteszteken a Chrome rendszerint jobban szerepel, mivel a Speedometer és JetStream mérésekben a Firefox csupán a leggyorsabb böngészők sebességének 60–80 százalékát érte el, grafikai teszteken pedig még nagyobb különbség mutatkozott. A Firefox beépített követésblokkolása csökkenti az erőforrás-igényes hirdetések betöltését, ami a gyakorlatban gyorsabb böngészési élményt eredményezhet reklámokkal terhelt oldalakon.

A Firefox jelentősége túlmutat a funkciókon, hiszen a Gecko motor az egyik utolsó, Chromiumtól független technológia, ami hozzájárul a web nyílt és sokszínű működéséhez. A Mozilla küldetésének része az az alapelv, hogy „az egyéneknek képesnek kell lenniük formálni az internetet és saját online élményeiket”.

A vállalat vezetője, Ajit Varma egy interjúban úgy fogalmazott, hogy „nincs olyan struktúránk, amely arra kényszerítene minket, hogy a részvényesi értéket maximalizáljuk”, ami éles ellentétben áll a Chrome mögött álló, hirdetési bevételekben érdekelt Google üzleti modelljével.