Szakértők a spanyolországi hőhullámról: „Egy ilyen nyár 30 év múlva hidegnek fog számítani”
A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőségesen meleg időszakok a jövőben egyre intenzívebbek és gyakoribbak lesznek, rámutatva, hogy az ilyen jelenségek száma az elmúlt évtizedben megduplázódott.
Spanyolországban az év első hőhulláma zajlik, amely a Baleár-szigetek és Kantábria kivételével szinte az egész félszigetet érinti: Andalúziában, a Guadalquivir-völgyben a nappali hőmérséklet elérte a 45 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok pedig 26 és 28 Celsius-fok között alakulnak az ország több részén.
Az emelkedő hőmérsékleti értékek három nappal azután jelentek meg, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértői testületének, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) a jelentése tudományosan bizonyította, hogy az emberi tevékenység „felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet”, és mélyreható változásokat idézett elő az éghajlatban, beleértve a hőmérséklet emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodását. Rubén del Campo, a spanyol nemzeti meteorológiai ügynökség, az Aemet szóvivője szerint Spanyolországban 10 év alatt megduplázódott a hőhullámok száma.
Az Aemet szerint a következő napokban a hőmérők 5 és 10 Celsius-fok közötti hőmérsékleti emelkedést fognak mutatni az évszak átlaga felett. Északkeleten és az ország déli felében egyes területeken 10 fokkal lesz magasabb a hőmérséklet az átlagnál. A szállópor jelenléte azonban, amely esernyőként működhet, és segíti a felhők kialakulását, megváltoztathatja az előrejelzéseket, bár mind a nappali, mind az éjszakai hőmérséklet „nagyon magas, szélsőséges és az év ezen időszakához képest szokatlan” lesz a félsziget nagy részén.
Ahhoz, hogy egy időjárási jelenséget hőhullámként definiáljanak, három kritériumnak kell megfelelnie: a nyáron általában előforduló maximális hőmérsékleteknél 5 százalékkal magasabb szélsőséges hőmérsékletnek kell lennie; a közel 800 spanyolországi hivatalos meteorológiai állomás legalább 10 százalékát kell érintenie, és legalább három napig kell tartania.
Az Aemet adatai szerint az ilyen típusú jelenségek száma mindössze 10 év alatt megduplázódott. Az 1980-as és a 2000-es évek között évtizedenként 10-12 hőhullám volt, azaz évente körülbelül egy. Az elmúlt évtizedben (2010-2020) ehhez képest 24 volt.
Dominic Royé klimatológus, a Santiago de Compostela Egyetem professzora, aki a spanyolországi hőhullámokat tanulmányozta, a jövőre vonatkozó előrejelzést készített, amelyet az Atmospheric Research című tudományos folyóirat legújabb számában tett közzé.
Nieves Lorenzóval és Alejandro Díaz-Posóval együttműködve Royé hozzátette, hogy ha a 20. század utolsó 30 évében egy-egy hőhullám átlagosan a félsziget 16 százalékát érintette, úgy 2050-ben ez az arány 26-32 százalékra fog emelkedni. Royé úgy véli, hogy a jelenlegi spanyolországi hőhullám „kivételes”, mivel szokatlanul magas a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet, ugyanakkor a lakosság nagy százalékát érinti, és csak a kantábriai partvidék és Galícia mentesül ez alól.