Újabb európai ország küld hadihajókat a Fekete-tengerre, hogy megfékezze az orosz agressziót
Egyre több európai ország támogatja fegyverekkel és pénzzel Ukrajna védelmét, mely rég látott kooperációt jelent a kontinensen.
Fotó: EPA/Anatolij Maltsev 
Most éppen Spanyolország döntött úgy, hogy a NATO tengeri erejének növelése érdekében a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre is küldenek hadihajókat, valamint fontolgatják, hogy vadászgépeket küldjenek Bulgáriába – írja a Reuters.
Margarita Robles, Spanyolország védelmi minisztere kijelentette, hogy már útnak indítottak egy aknakereső hadihajót, valamint három-négy napon belül egy fregattot is küldnek a térségbe, növelve ezzel a tengeri jelenlétet.
„Oroszország nem mondhatja meg egy országnak sem, hogy mit tegyen, ezért a NATO meg fogja védeni minden ország szuverenitását, amely akar és tud is csatlakozni a NATO-hoz”
Robles egyébként jelezte, hogy Spanyolország hivatalos álláspontja szerint „exkluzívan” csak diplomáciai választ szeretnének adni egy esetlegesen felmerülő konfliktusra – csatlakozva ezzel a legtöbb, fegyversegítséget nyújtó európai országhoz.
Dánia, Svédország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Észtország és Nagy-Britannia és biztosított már az európai országok közül kisebb-nagyobb segítséget, melyek fontosak lehetnek egy orosz invázió esetére.
Oroszország és a Nyugat között még 2014-ben romlott meg csúnyán a viszony, amikor a Kreml annektálta a Krím-félszigetet, valamint a feltételezések szerint támogatta a kelet-ukrajnai polgárháborút kirobbantó szakadárokat.
Hosszú ideig csend volt a régióban, azonban tavaly év végén Oroszország jelentős számban kezdte el átcsoportosítani haderejét az ukrán határhoz. A legutóbbi becslések szerint délről és keletről is körbevették már Ukrajnát, mintegy 127 ezer fős hadsereg sorakozhatott fel a határokhoz.
Ráadásul egy újabb fordulat keretében Fehéroroszországban is jelentős számban fognak megjelenni orosz katonák, hadgyakorlat címszó alatt. Több hírszerzési forrás is megerősítette, hogy a Kijevhez aggasztó közelségben lévő belorusz határról is megindulhat az invázió.
A feszültségek csökkentése érdekében történtek már tárgyalások, az orosz delegáció a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is tárgyalt, azonban ezek eredménytelenek lettek, egyik fél sem enged a másik követelésének.
Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.
