Sokkoló dokumentumfilm mutatja be járvány fészkében uralkodó pokoli állapotokat
Amikor még februárban mindannyiunk számára távoli jelenségnek tűnt, a Hupej tartománybeli Vuhanban már az egészségügyi ellátórendszert sodorta az összeomlás szélére a koronavírus.
Vuhan, 2020. április 15.
Védõöltözetet viselõ vasúti alkalmazottak között utazik mozgólépcsõn egy arcmaszkot viselõ utas, aki a kínai Vuhan városból érkezett egy pekingi vasútállomásra 2020. április 15-én. A Vuhanból érkezett utasoknak két hét karanténba kell vonulniuk a kínai fõvárosban. Az egész világra kiterjedõ koronavírus-járvány gócpontjának tartott Vuhan városban április 8-án oldották fel az új koronavírus miatt elrendelt vesztegzárat.
MTI/EPA/Roman Pilipej 
Amikor még februárban mindannyiunk számára távoli jelenségnek tűnt, a Hupej tartománybeli Vuhanban már az egészségügyi ellátórendszert sodorta az összeomlás szélére a koronavírus.
Mindenki látod már legalább egy szívszorító jelenetsort a koronavírus-járvány ideje alatt, amely demonstrálta, mennyire káoszba tudja dönteni egy város vagy egy ország életét a betegség. Aki látta, örökké emlékezni fog azokra a képsorokra, melyeket Bergamóban, Madridban vagy éppen Vuhanban vettek fel.
A kimerültségtől összeomló ápolók, a fájdalomtól ordító betegek, a kórházi padlókon meghaló fertőzötteket, a gyásztól megroppanó családtagok, akik csak egy utolsó búcsút kívánnak venni a szeretteiktől – mind tragikus jelenetek, melyek a járvány egy-egy epicentrumaiban váltak mindennapos, traumatikus élményt okozva mindenkinek.
Két kínai filmkészítő pedig ezeket örökítette meg, a járvány kitörési helyén, Vuhanban. A film munkálatai mondhatni egyszerűek voltak: magukra húzták a teljes védőruhát, és kamerával útnak indultak a fertőzöttektől teljes mértékben túlterhelt városi kórházakba testközelből megörökíteni a járvány pusztítását.
A jövő hét hétfőn esedékes Torontói filmfesztiválon lesz a dokumentumfilm premiere, mely a „76 nap” nevet kapta, ami a vuhani teljes vesztegzár időtartamára utal. Ez lesz a legelső dokumentumfilm, amelyet a járvány témájában készítenek, de várhatóan egyáltalán nem az utolsó, ugyanis minden országnak megvan a maga tragikus fejezete a koronavírus nevű történetben.
A film készítését nem bonyolították túl, egy meglehetősen klausztrofóbisztikus stílusban készült, és csakis a könyörtelen valóság mutatja be a nézőknek, egyáltalán nem domináns sem a narráció, sem a kamera előtti interjúk léte. A felvételek a valóságra hagyatkoznak, amiket mind az orvosoknak, mind a betegeknek egyaránt át kellett élniük.
A két filmkészítő egy Los Angeles-i kínai filmrendezőnek, Hao Wunak küldte át a felvételeket, aki végül megalkotta a végső produkciót. Wu elmondása szerint az egyik filmkészítő a saját biztonsága érdekében nem adták ki a valós identitását, ám a felvételek, melyeket készítettek remekül bemutatják a világnak, hogy a járvány nulladik napján mekkora káosz uralkodott.
„Egy szörnyű, borzalmas élmény volt számukra a film készítése. Többször elájultak, mivel nagyon melegük volt. Néhány alkalommal az egyik filmkészítő majdnem belehányt a saját védőruhájába, ám ezt nem tehette, mert akkor kizavarták volna. A felvételek teljesen olyanok, mintha egy háborús övezetben készítették volna őket”
árulta el Wu az AFP-nek.
INDIA A TOMBOLÓ JÁRVÁNYHELYZET MEGFÉKEZÉSE ÉRDEKÉBEN HATALMAS MENNYISÉGŰ VAKCINÁT KÉSZÜL VÁSÁROLNI
Wu azt is hozzátette, meglehetősen ironikus helyzet, hogy a két kínai filmkészítő számára sokkal egyszerűbb volt megalkotni a filmet Kínában, mintha New Yorkban, a pandémia másik nagy gócpontjában próbálták volna, legfőképpen magánszféra-védelmi okok miatt.
A kínai származású Los Angeles-i filmrendező végezetül hozzátette, szerinte nem sok esély van arra, hogy Kínában is levetítsék a filmet. „Nagyon szeretném megmutatni Kínának, mert a COVID az egész nemzeti pszichében sebet ejtett. A helyzet viszont az, hogy nagyon büszkék a járvány legyőzésére, ennek ellenére viszont ez egy hatalmas trauma” – tette hozzá.
