A People’s Daily című napilaphoz kötődő Global Times hírportál nem pontosította, honnan származik az információ, de felvázolta a tavaly augusztus és október közötti „rosszindulatú kibertevékenységek” három esetét, amelyek állítólag érzékeny létesítmények szervereit vették célba, hogy előkészítsék azokat a későbbi behatolási és beszivárgási lehetőségekre.

Októberben egy amerikai hackercsoport állítólag 2426 szervert támadott meg Kínában, a jelentés szerint a legtöbbet kormányzati és pártlétesítményeknél, valamint egy villamosenergia-vasúti vállalatnál, egy acélműnél és néhány egyetemen.

Egy másik támadás ugyanebben a hónapban nem kevesebb mint 993 egyetemi szerver ellen indult Kuanghszi-Csuang, Kuangtung és Sanhszi tartományokban, valamint egy tartományi technológiai bizottság és egy kereskedelmi iroda ellen – állította a Global Times anélkül, hogy konkrét részleteket közölt volna.

A jelentés szerint augusztusban a déli Kuangtung tartományban és a fővárosban, Pekingben található egyetemek 119 szerverét vették célba amerikai hackerek. A Global Times szerint az amerikai hackerek „jelentős része” nagy gyakoriságú, „brute-force” feltörési taktikát alkalmazott felderítésként, hogy minél több információt szerezzenek a célzott hálózatokról, mielőtt támadásokat indítanának a gyenge pontjaik ellen.

A jelentés a Kína és az Egyesült Államok közötti legújabb konfrontációt követi, amelyben mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy kibertámadások sorozatát hajtja végre világszerte. Washington tette az első vádat, a kínai állambiztonsági minisztériumot a Microsoft Exchange szoftverének feltörésével hozta összefüggésbe.

Az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, az Európai Unió és a NATO csatlakozott az Egyesült Államokhoz, amely elítélte Kína állítólagos részvételét a hackelésben. Az amerikai igazságügyi minisztérium kedden azt is közölte, hogy vádat emelt négy kínai állampolgár ellen, akiket azzal vádolnak, hogy kibertámadásokat hajtottak végre 12 országban.

A dühös Peking visszavágott, és a norvégiai, brit, kanadai, új-zélandi, japán és uniós kínai képviseletek „alaptalannak” nevezték a vádakat. Az EU-nál működő kínai képviselet nem nevezte meg az Egyesült Államokat, de azt mondta, hogy „egy bizonyos nyugati ország” már régóta „tömeges” lehallgatást folytat, még baráti országok ellen is.

A South Cina Morning Post azt írja, Kína kanadai nagykövetsége ennél is tovább ment, és egyenesen az amerikai kormányra mutogatott, amely szerint „megsértette a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit azzal, hogy nagyszabású, szervezett és válogatás nélküli kiberlopásokat, lehallgatásokat és megfigyeléseket hajtott végre külföldi kormányok, vállalatok és magánszemélyek, köztük szövetségesek ellen”.