Rusvai Miklós: „sajnos benne van, hogy a járvány elölről kezdődik”

A kétrészes interjúnk előző részében a szakértő több kérdésre is kitért, többek között a kevésszer kitárgyalt örökölt immunitásra és a járvány, valamint az ember természetrombolásának összefüggésére. A mostani részben a vakcinákról hangzottak el jelentős információk, valamint az indiai variánsról és a szupermutációkról is fontos kérdéseket tisztáztunk.

Ezt a kérdést érdemes tisztázni szerintem: mit jelent egészen pontosan az, amikor egy vakcina 75, 94 stb. százalékos hatékonyságú? Soron kívül Befutott a Transformers One trailere

Akkor maradjunk ennél a példánál, hogy egy vakcina 75 százalékos hatékonyságú. Ez azt jelenti, hogy 100 százalékban véd az ellen, hogy meghaljunk vagy lélégeztetőgépre kerüljünk. Ez a 100 százalék nem pontosan igaz, inkább 99.999%, vagyis 100 ezer vagy 10 ezer emberből egy lélegeztetőgépre kerül vagy meghal, de 100 százalékhoz közeli arányban véd a 75 százalékos vakcina a lélegeztetőgép és a halál ellen. 75 százalékban véd az ellen, hogy kórházba kerüljünk, tehát attól, hogy a COVID súlyos formában jelentkezzen nálunk, de 100 beoltottból 25-nél ettől még kialakulnak majd a légzőszervi tünetek, az ízlés és szaglás elvesztése, hőemelkedés, köhögés, tüsszögés. 75 százalék esetében pedig ennyi sem fog jelentkezni, ők tünetmentesen át fogják vészelni az egészet. Tehát, a 75 százalékos vakcinavédelem azt jelenti, hogy a betegség súlyos formája ellen 75 százalékban véd, de közel 100 százalékban véd a lélegeztetőgép és a halál ellen.

A vakcina a jövője a koronavírus kezelésének vagy inkább időhúzás a hatékony tablettáig?

Nem, a vírusos fertőző betegségek esetében csak az oltás az igazi megoldás, a tabletta az mindig csak egy végső menedék, ami már egy kétségbeesett próbálkozás. A vírusfertőzéseket gyógykezelni biztonsággal nem tudjuk tablettával, a vírusfertőzések ellen oltással kell védekezni, igaz ez a mumpsz, bárányhimlő, fekete himlő, kanyaró vagy bármi más vírusfertőzés esetében is. Megelőzni jól tudjuk ezeket vakcinázással, de gyógyszerrel kezelni nagyon rossz hatásfokkal tudjuk a vírusfertőzéseket. Ezért mindig azt mondjuk, hogy a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt a vírusfertőzések esetében, mert a gyógykezelések nagyon rossz hatékonyságúak.

Több nyilatkozatában is jelezte, hogy a kínai oltóanyag esetében harmadik dózisra is lehet számítani, de ez „nem újdonság”, mivel kullancsencephalitis elleni védőoltásnál is csak a harmadik adagnál alakul ki teljes védettség. Meg kell-e ijedni, ha nincs megfelelő ellenanyagszint, vagy mivel nyugtathatjuk magunkat, hogy a vakcina után egészen biztosan védettek vagyunk?

Személyes véleményem – és van olyan mértékadó szakember, aki nem ért velem egyet -, de én úgy gondolom, hogy az inaktivált vakcinák esetében elsődlegesen antitestes immunválasz alakul ki, ennél fogva azok a személyek, akikben megfelelő antitestes immunválasz nem alakult ki, joggal aggódnak az inaktivált vakcinák beadása után, hiszen ezek esetében a sejtes immunválasz kialakulásának az esélye alacsony, a nyálkahártya immunitásé pedig zéró. A hármas szintű immunrendszerből az inaktivált vakcinák elsődlegesen antitestes immunválaszt ébresztenek.

Én ezért – személyes vélemény – továbbra is úgy gondolom, hogy akiknek az inaktivált vakcina két adagjának beadása és legalább 3-4 hét eltelte után nem mérhető, vagy nem haladja meg a küszöbértéket az antitestek szintje, mindenképpen célszerű lenne egy harmadik adag vakcina, de más típusból, mert az első két adag sikertelensége mutatja, hogy az ő szervezetük valamilyen okból nem reagál jól az inaktivált vakcinára. Minden más betegségnél van ilyen, de most, a járvány megfékezésének időszakában fokozottan figyelnünk kell, hogy az a 20-25 százalék, elsősorban idősebb vagy rizikócsoportba tartozó ember, akik ebben nem rendelkeznek kellő védelemmel, nehogy egy járványhelyzetben a továbbiakban veszélyben legyenek. Én mindenképpen úgy gondolom, hogy célszerű lenne az ilyen személyeknek a harmadik oltása valamilyen más típusú vakcinával.

A nemrégiben történt „Pfizer-roham” alapján egyértelműen meg lehet állapítani, hogy az amerikai-német vakcina talán a legnépszerűbb mind közül. Miért pont a Pfizer, hogyan lett ez a legnépszerűbb oltóanyag?

A Pfizer népszerűségének több oka van. Egyrészt abszolút transzparens a kidolgozás és a kipróbálás folyamata, és ennél a vakcinánál a legtöbb és a legjobb a hatékonysági mutató, ezt használják a legszélesebb körben, ezt használják különböző tesztországokban, és ez az a vakcina, ami a kipróbálás legnagyobb számaival rendelkezik. A széleskörű kipróbálás során erről van a legtöbb adat, mert ezt használták a legnagyobb adagszámban világszerte különböző országokban, fejlett országokban, megbízható egészségügyi struktúrával és tudományos háttérrel rendelkező országokban is, és ennek a vakcinának a használata során ellentmondásos eredmények eddig nem születtek.

Ennek a vakcinának a legjobb a nemzetközi referenciája, ezért van az, hogy ez iránt van a legnagyobb bizalom. Ez ugyanolyan, minthogy a gépkocsi típusok között is az emberek tudják, hogy minden gépkocsi jó, minden gépkocsi elvisz engem A pontból B pontba, de azért vannak nyilván különböző, egyébként tényeken, akár személyes referencián alapuló vagy előítéletek alapján kialakított sorrendek, de azért mindenki tudja, hogy az x márkájú gépkocsi jobb, mint az y márkájú gépkocsi. Ezek azért mégis valamennyire objektív adatok alapján kialakított, de szubjektív tényezők által is befolyásolt sorrendek, amik az esetek túlnyomó többségében reálisak.  

Valamennyi szakértő és gyártó is azzal számol, hogy a vakcinák által adott védettség véges – ennek pontos tartama nem ismert, jelenleg 8-12 hónap közötti időt saccolnak. Lehetséges-e mégis, hogy esetleg évekig védenek a vakcinák, adott esetben örökké?

Ez utóbbi a legkevésbé valószínű, én ezt a 8-12 hónapos periódust abszolút reálisnak tartom. Ne felejtsük el, hogy a háziállatok koronavírus fertőzései nagyon széles körben elterjedtek. Egy házi emlős szervezete és immunrendszere nem különbözik lényegesen az ember immunrendszerétől, ezek a tapasztalatok pedig arra intenek bennünket, hogy a koronavírusok ellen életre szóló immunitás nem alakul ki, ezt a 8-12 hónapos immunitást viszont abszolút reálisnak tartom.

Korábban azt nyilatkozta, hogy azért lenne jó, ha a védettségi igazolvány előnyökkel járna, mert növelné az oltási kedvet. Megvalósult-e ez ön szerint kellő mértékben?

Én úgy gondolom igen, és valószínűleg még terjedni fog az oltási igazolásnak az igénylése, jelenleg még sok helyen ezt nem veszik figyelembe, de szerintem utazásnál, különböző nemzetközi eseményeken való részvételnél meg fogják követelni ezt is, legalábbis a következő 2-3 évben én ennek realitását látom. A későbbiekben nem lesz rá szükség, mert még egyszer mondom, ez a járvány világviszonylatban is le fog csengeni, ugyanúgy, ahogyan a Spanyolnátha is lecsengett, pedig akkor nem volt ellene vakcina. Akkor az utolsó nagy pandémia 3-4 évbe tartott, mire lecsengett, ez szerintem nem fog igénybe venni ennyi időt, 2022 végére a koronavírus-pandémia megszűnhet, mint pandémia, és onnantól kezdve az oltás és az oltási igazolás feleslegessé válik.

Egy kérdés erejéig meg kell emlékeznünk Indiáról, amely egy pokoli járványhullámot él át jelenleg. A Blikknek adott nyilatkozatában említette, hogy az egyre több esetben előforduló fekete gombás fertőzések a koronavírussal összefüggésben minket nem fognak érinteni, inkább az ottani rossz higiénia körülmények okolhatók miatta. Ez utóbbi kapcsán: nem lehet, hogy az indiai variáns valójában nem annyira veszélyes, mint tűnik, csak az ottani higiéniai körülmények és az egészségügyi ellátórendszer állapota miatt tud ekkora pusztítást végezni; avagy valóban egy komoly fenyegetést jelentő variánsról van szó?

Sajnos azt kell mondani, hogy ez valóban egy erősebb mutáns, ezt genetikai vizsgálatok is bizonyítják. Ugyanabba a csoportba tartozik – és már a WHO is átsorolta -, mint amibe az erősebb kórokozó képességű, eddig három, most már négy variáns. A brit, a dél-afrikai és a brazil mellé most becsatlakozott az indiai mutáns is. Ezek esetében genetikai vizsgálatok bizonyítják, hogy nagyobb a ragályozóképességük és a megbetegítőképességük. Ez is közrejátszik az ottani állapotokban, mint ahogy az is biztosra vehető, hogy náluk már korábban is jelen volt a vírus, nem arról van szó, hogy most jelent meg ott a vuhani változat, ami gyengébb patogenitású.

Most, hogy megjelent ez az újabb variáns, egy újabb fellángolását láthatjuk a járványnak, mint amilyet a brit variáns megjelenése hozott nálunk. Nálunk sem változtak a higiéniai körülmények szeptember és március között, mégis márciusban a járvány oda vezetett, hogy még most is az egymillió főre levetített halottak számában Magyarország világviszonylatban is az első. Tehát jók a higiéniai körülmények, fejlettnek tartjuk magunkat, a világ legfejlettebb régiójában élünk és ezzel együtt a járványtani mutatók alapján akár a fejlődő világ részei is lehetnénk. Tehát nem érdemes azt mondani, hogy az indiaiaknál azért ilyen súlyos a helyzet, mert náluk olyanok a viszonyok, amilyenek, itt a vírus is változott. Eddig szerencsére egyik variáns sem okozott új járványt azon a területen, ahol az előző már végigsöpört. A brit elintézte Európát, de megjelent a dél-afrikai és nem okozott gondot, megjelent az indiai, de nem tűnik úgy, hogy azokban az országokban, ahol kimutatták a jelenlétét, újabb járványhullámot indított volna meg. Ha megjelenik egy újabb, fokozottan veszélyes variáns egy korábbi fokozottan veszélyes variáns felségterületén, akkora járványt már úgy tűnik, nem fog tudni generálni.

Egy kérdés erejéig Brazíliára is kitérnék. Dr. Miguel Nicolelis helyi járványügyi szakértő megfogalmazása szerint az ország „egy biológiai fukusima”, amely bármikor valamilyen szupermutáció melegágya lehet. Valóban kell-e ilyentől tartani és ha igen, miért? Létezhet olyan mutáns vírus, ami ellen egyetlen jelenlegi vakcina sem lenne elég hatékony?

Röviden, igen. Ebben az esetben az egészet újra kell kezdeni. Erre megvan a reális esély, és ezért kell globálisan védekezni a koronavírus-járvány ellen. Nem elég Magyarországon, nem elég Európában, nem elég a fejlett világban, hanem világszerte, globálisan kell ellene védekezni, mindaddig, amíg járványgócok vannak. Teljesen mindegy, hogy Lagosban, Felső-Tirolban, Indiában vagy Malajziában van járványgóc, ha nagy számban vannak fogékony emberek, akikben tud szaporodni a vírus, kialakulhat egy helyi járvány, egy új variáns és megindíthat egy újabb pandémiát. Ez sajnos benne van a pakliban és akkor az egész, amiről idáig beszéltünk, kezdődik elölről és értelmetlenné válik.

Ön szerint mekkora hatással lehet a későbbi oltási kedvre a magyar fejlesztésű vakcina megjelenése?

Inkább mondjuk úgy, hogy a szezonális oltás során rendelkezésre áll majd ez is. Ugyanaz lesz, mint az influenzaoltás esetében, hogy van magyar vakcina és van külföldi vakcina. A külföldi vakcinát fenntartják terhes kismamáknak, bizonyos csoportoknak, ezek általában hamar eloltásra kerülnek. A magyar fejlesztésű vakcina felhasználása a rizikócsoport részéről – akiknek ingyenesen rendelkezésre áll a vakcina, mert rizikócsoportba tartoznak – körülbelül 10 százalékos. Az ingyenesen felajánlott influenza-vakcina mintegy 90 százalékát minden évben meg kell semmisíteni, hiszen a következő évben már nem használható fel. Nagyon tartok attól, hogy a magyar fejlesztésű koronavírus-vakcinára is ugyanolyan igény lesz 1-2-3 év múlva, mint most a magyar fejlesztésű influenza-vakcinára. Technológiájában egyébként ugyanaz, mint a Sinopharm.

Továbbra is hallani olyanokról, akik bizonytalanok a védőoltást illetően, amiért „túl gyorsan” állították elő. Mit üzenne nekik, és összefoglalóan el tudná magyarázni, hogyan volt lehetséges az olykor évtizedes vakcina-fejlesztést így leszűkíteni?

Ugyanúgy, ahogy minden iparág, a vakcinagyártás technológiája is óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt harminc évben. Már nem csodálkozunk azon sem, hogy egy új autótípus kifejlesztése a tervezőasztaltól a gyártósorig egy év alatt megvalósítható, holott ez korábban évtizedeket, legalább 6-8 évet igénybe vett. Ahogy ez lerövidült, úgy a vakcinagyártás technológiájánál is tudomásul kell venni, hogy a fejlődés töretlen. Ami korábban 3-4-5 évet vett igénybe, az manapság már egy év alatt is megvalósítható az új „biotechnológiai forradalomnak” köszönhetően, most pedig a világjárvány idején a korábban sokkal hosszabb kipróbálási folyamatokat is átalakították, és részben úgynevezett átfedő technikával megoldották azt, hogy rövidebb idő alatt lehetett az engedélyeztetést elintézni.

Tehát onnantól kezdve, hogy egy vakcina kész a „tervezőasztalon”, a következő folyamatokon megy át: klinikai 1-es fázis, klinikai 2-es fázis, klinikai 3-as fázis és az engedélyeztetés. Eddig úgy zajlott, hogy lezajlott a klinikai 1-es fázis, megtörtént a kiértékelése, ez mondjuk összességében volt 6-8 hónap. Megkezdték a klinikai 2-es fázist, megtörtént a kiértékelése, ez újabb 6-8 hónapot vett igénybe. Megkezdődött a harmadik fázis, újabb 6-8 hónap, megkezdődött az engedélyeztetés és ez volt mondjuk egy év. Most ezeket úgynevezett átfedő technikával csinálták, tehát még be sem fejeződött az egyes fázis, már megkezdték a kettest és a kettes még be sem fejeződött, már ment a hármas, illetve a klinikai fázisok befejezése előtt – és ezt most nagyon jól láttuk az utóbbi napokban – megkezdték az engedélyeztetés fázisát is. Már bebizonyosodott, hogy a vakcina ártalmatlan és hatékony, a nagy számú klinikai tesztek eredménye azonban még mindig nem áll rendelkezésre, például a SInopharm-vakcina esetében sem áll még a szakmai közvélemény rendelkezésre.

Ugyanígy a különböző egyéb vakcinák esetében is ez volt, hogy ugyan a tesztországokban lezajlott már a tesztelése a vakcinának, az eredménye ott volt a döntéshozók asztalán, számukra az adatok nyilvánosságra kerülhettek, de a nagyközönség számára még nem. Tehát ezek az átfedő technikák tették lehetővé, hogy egy év alatt a tervezéstől a felhasználásig jutott a vakcina, vagyis szűk egy év alatt, mert már decemberben megkezdődtek az első lakossági oltások. Arról nem beszélve, hogy az új technológiáknak köszönhetően a tömegtermelés is sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé vált, a termelés mechanizmusa is viszonylag rövidebb idő alatt nagyobb számú oltóanyag termelését teszi lehetővé.

Nagyon fontos hangsúlyozni, példátlan összefogás volt a világ különböző rendszerű, különböző érdekű, különböző fejlettségű országai között, hogy ezt a pandémiát megfékezzék. Az, hogy az Egyesült Államok, Oroszország, Kína együtt tudott működni mindenképpen nagy szó. Kína elsők között osztotta meg a tudását mindenkivel és adta oda mindenkinek a koronavírus-törzset, miután a kezdeti problémákon felülkerekedtek. Márciustól gyakorlatilag minden adat hozzáférhető volt, amit ők a vírusfertőzés és a víruskimutatás során tapasztaltak. A fejlődő országok, amelyekben megjelent a vírus és komoly problémákkal küzdöttek (Marokkó, Brazília, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom) a lakosság körében a klinikai teszteléseket elvégezték, a fejlett országok pedig a vakcinát ingyen bocsátották számukra. Nemzetközi konzorcium született, hogy finanszírozzák ezeket a kutatásokat és azért, hogy ne csak a gazdag országok számára legyen elérhető a vakcina, hanem a szegény országok számára is. Az emberiség történetében példátlan világszintű összefogás zajlott az elmúlt egy év során, és ez is kellett ahhoz, hogy a vakcinakidolgozás ilyen rövid idő alatt végbemehessen.