Röst: minden arra utal, hogy hazánkban is bekövetkezik a „Florida-effektus”
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora úgy véli, a koronavírus-járvány első hullámában szerinte jobb kormányzati intézkedések születtek, mint a mostani második hullám idején. A professzor egy tudományos konferencián beszélt arról, hogy jelenleg nem áll rendelkezésükre megfelelő mennyiségű minta, ezért az általuk fejlesztett algoritmus, mely hálózatelemzésre és „szuperterjesztési események feltárására” is alkalmas lenne, nem tudják megfelelően […]
Budapest, 2020. szeptember 14.
Flirt motorvonat utasterét fertõtlenítik a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a Keleti pályaudvaron 2020. szeptember 14-én.
MTI/Mónus Márton
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora úgy véli, a koronavírus-járvány első hullámában szerinte jobb kormányzati intézkedések születtek, mint a mostani második hullám idején.
A professzor egy tudományos konferencián beszélt arról, hogy jelenleg nem áll rendelkezésükre megfelelő mennyiségű minta, ezért az általuk fejlesztett algoritmus, mely hálózatelemzésre és „szuperterjesztési események feltárására” is alkalmas lenne, nem tudják megfelelően letesztelni.
Jakab úgy véli, pont ezen okok miatt nem lehet rendes járványügyi előrejelzéseket végezni, amely szerinte elsősorban a kapacitáshiányból adódik. Ugyanez lehet a probléma a kontaktkutatások kapcsán, amelyről számos beszámoló érkezett már, hogy a fertőzött érzékelését követően akár 48 óra is eltelhet, mire megkezdődik annak szoros kontaktjainak felkutatása.
Jakab szerint mivel a SARS-CoV-2 vírus inkubációs, vagyis lappangási ideje 1 és 14 nap közé esik, ezért érdemes azonnal megkezdeni a kontaktkutatást – idézte a Medical Online. „A járványhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a karanténra kötelezett személy ugyanazon a napon kapja meg a felszabadító határozatot, és a házi karanténra figyelmeztető piros cédulát” – tette hozzá.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium koronavírus-akciócsoportjának járványelemző matematikusa, Röst Gergely pedig megjegyezte, hogy a reprodukciós rátát befolyásoló négy tényezőre való ráhatással tudjuk egyedül megfékezni a járványt.
Röst kitér arra, hogy az első hullám idején a védekezési stratégiát a napi kontaktusok csökkentésére húzták fel, ám megjegyezte, ez hosszú távon nem fenntartható, ezért át kell térni más taktikára, mint a maszkviselésre, az alapos kézi higiéniára, és a közösségi távolságtartásra, valamint amit tavasszal is hangsúlyoztak, a tünetmentes és enyhe tünetes esetek azonosítására.
Az ITM akciócsoportjának jóslatait egyébként érdemes komolyan venni, ugyanis még júniusban előrejelezték, hogy augusztus végén berobbanhat a járvány hazánkban, ami így is történt. Most Röst azt emelte ki, egyre több modell azt jelzi előre, hogy „Magyarországon is bekövetkezhet a Florida-effektus”, vagyis a fertőzési számok megemelkedését 4-5 héttel a halálozási számok is követni fogják.
