A döntést a román védelmi miniszter, Ionuț Moșteanu jelentette be a TVR állami televízióban. „A rendszer meg fog védeni minket is. Legyen szó repterekről, katonai bázisokról vagy – Isten ne adja – a városaink védelméről.” A lépést az indokolja, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója során ismételten fordult elő, hogy drónok és rakéták darabjai csapódtak be román területen, különösen az ország keleti részén, közel a Duna-deltához.

A 2024 szeptemberében nyilvánosságra hozott jelentések szerint több ilyen incidens is történt, melyek hatására Bukarest ismételten vadászgépeket küldött a levegőbe, bár eddig nem bizonyították, hogy Moszkva szándékosan célba vette volna a NATO-tagországot.

A G4media.ro helyi portál beszámolója alapján Moșteanu úgy fogalmazott, hogy a SHORAD-VSHORAD kategóriába sorolt rendszert az őszi hónapokban szerződésbe foglalják, s azt kifejezetten rövid és nagyon rövid hatótávolságú rakéták elleni védekezésre szánják. Példaként Izraelt hozta, ahol a Vaskupola látványosan bizonyította hatékonyságát, amikor iráni rakéták és drónok hullámait sikeresen hárította el Tel-Aviv légtere fölött.

Költséges az új védelem

A biztonságpolitikai elemzők szerint a lépés nemcsak Románia saját védelmét szolgálja, hanem az egész NATO keleti védelmi ívének szimbolikus megerősítése is. Roger Hilton, a szlovákiai GLOBSEC kutatóintézet védelmi szakértője a Newsweek-nek elmondta: „A Vaskupola telepítése a NATO keleti szélén egy szélesebb trend része, ami az orosz taktikai rakéták és drónok fejlesztésére adott válasz.”

Hilton ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Vaskupola önmagában csak egy rétege lesz Románia légvédelmi rendszerének, és egy meglehetősen költséges megoldás. Az izraeli rendszerek ára elérheti a 150 millió dollárt akkumulátoronként, míg az egyes elfogórakéták 50 ezer dollárba kerülnek.

A DeFapt.ro portál arra is rámutatott, hogy a projekt technikai kihívásokkal néz szembe: a román beszerzés során különböző nemzetek eszközeit próbálják egyesíteni – izraeli rakéták, lengyel radarok, miközben a rendszer jelenleg nem integrált módon működik, és egyik másik NATO-tagország sem alkalmazza még ezt a technológiát.

További akadályt jelenthet, hogy Izrael 2025 tavaszán felfüggesztette katonai eszközök exportját a közel-keleti konfliktusok miatt, így – ahogy azt a B1TV is megírta – a rakéták szállítása nem várható a közeljövőben, hiába írják alá a szerződést. Mindeközben Moșteanu hangsúlyozta, Románia újonnan megválasztott államfője, Nicușor Dan átfogó fekete-tengeri védelmi stratégiát dolgoz ki, amiben Törökország szerepe is kulcsfontosságú lesz. A stratégia célja, hogy Románia ne csupán passzív megfigyelője, hanem aktív alakítója legyen a régió biztonsági architektúrájának.