A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) számításai alapján a nagyjából 64 méteres átmérőjű űrszikla mintegy 633 ezer kilométerre fogja megközelíteni bolygónkat, ami körülbelül akkora távolság, mint amennyire a Föld és a Hold van egymástól.

A NASA azonban nemcsak ezt az egyetlen égitestet tartja jelenleg szemmel. A Newsweek cikke alapján az amerikai űrkutatási hivatal további négy, szintén repülőgép-méretű kisbolygót is megfigyelés alatt tart, amik a következő napokban és hetekben fognak elhaladni a Föld közelében. Közülük a legkorábban érkező a 2025 OX nevű aszteroida, mely július 26-án halad el mellettünk, körülbelül 4,5 millió kilométerre a Földtől. Ennek az objektumnak az átmérője körülbelül 33 méter.

Ezt követően, július 28-án a 2018 BE5 elnevezésű aszteroida is eléri legközelebbi pontját bolygónkhoz, ami 4,15 millió kilométerre lesz a Földtől. Majd július 31-én a 2025 OR közelíti meg a bolygót 4,89 millió kilométeres távolságra. Végezetül, augusztus folyamán a 2019 CO1 is áthalad a közelünkben, mely várhatóan 6,82 millió kilométerre húz el mellettünk.

Nem minden aszteroida jelent egyformán nagy veszélyt

A NASA szakemberei szerint az aszteroidák olyan inaktív, sziklás és fémből álló testek, amik a Naprendszer kialakulása után visszamaradt anyagokból származnak. A legtöbb ilyen égitest a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben kering, azonban egyes darabok az úgynevezett belső Naprendszerbe is sodródhatnak – így közelítve meg időnként a Földet.

A kisbolygók veszélyessége nagyrészt a méretüktől és becsapódási helyüktől függ. Az átlagosan 10 méteres objektumok körülbelül évtizedenként csapódnak be a Föld légkörébe, gyakran látványos tűzgömböt és hangos robbanást okozva – olykor még ablakokat is betörve. Ennél nagyobb, 50 méter körüli égitestek már lokális pusztítást képesek véghezvinni, és gyakran krátert is hagynak maguk után, de ezek szerencsére csak ezredévente ütköznek bolygónkkal.

Az igazán komoly fenyegetést a több száz méteres vagy kilométeres méretű aszteroidák jelentik: a NASA szerint a 150 méternél) nagyobb átmérőjű testek már akár egy nagyvárosnyi terület pusztulását is okozhatják. Ezek a becsapódások csak körülbelül 20 ezer évente fordulnak elő. A 1 kilométeresnél nagyobb aszteroidák pedig globális következményekkel járó katasztrófát is előidézhetnek, de szerencsére ilyen csak 700 ezer évente következik be.