A jogszabály kimondja, hogy az iratokat „kereshető és letölthető formátumban” kell közzétenni 30 napon belül. Trump korábban ellenezte az akták kiadását, de múlt héten változtatott álláspontján, miután nyomás alá került Epstein áldozatai és saját pártjának tagjai részéről. Támogatásával a törvény elsöprő többséggel ment át a Kongresszus mindkét házán: a képviselőházban 427-1 arányban szavazták meg, a szenátus pedig egyhangúlag fogadta el.

Az elnök a Truth Social platformon így fogalmazott: „Talán hamarosan kiderül az igazság ezekről a demokratákról és az ő Epsteinhez fűződő kapcsolataikról, mert éppen most írtam alá az Epstein-akták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényt!” A törvény értelmében az igazságügyi minisztériumnak ki kell adnia a pénzügyi szakember elleni nyomozás dokumentumait, köztük az áldozatokkal és tanúkkal készített interjúk jegyzőkönyveit, a házkutatások során lefoglalt anyagokat, belső kommunikációkat, repülési naplókat, valamint az Epsteinhez köthető személyek és szervezetek listáját – számolt be róla a BBC.

A mostani iratcsomag különbözik attól a több mint 20 ezer oldalnyi dokumentumtól, amit a Kongresszus múlt héten hozott nyilvánosságra Epstein hagyatékából. Ezek között szerepeltek olyan 2018‑as üzenetek is, amikben Epstein Trumpra tett bizonyos terhelő utalásokat.

Politikai reakciók és aggodalmak

Trump újságíróknak hétfő este kijelentette: „A republikánusoknak semmi közük Epsteinhez. Ez igazából a demokraták problémája. A demokraták voltak Epstein barátai, mindannyian.” A törvény egyik kidolgozója, Thomas Massie republikánus képviselő ugyanakkor aggodalmát fejezte ki: „Aggódom amiatt, hogy [Trump] vizsgálatok sorát nyitja meg, és attól tartok, hogy ezeket a vizsgálatokat ürügyként használhatják arra, hogy ne hozzák nyilvánosságra az aktákat. Ez az aggodalmam.”

Az új törvény értelmében Pam Bondi főügyésznek 30 napon belül kell kiadnia „minden nem titkosított iratot, dokumentumot, kommunikációt és nyomozati anyagot” Epsteinről és társáról, Ghislaine Maxwellről, aki jelenleg 20 éves börtönbüntetését tölti. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy bizonyos részeket visszatartsanak, ha azok személyiségi jogokat sértenének vagy aktív nyomozást veszélyeztetnének.