Rekordmeleg: 54,4 fokot mértek a Death Valley Nemzeti Parkban
Ahogy pénteken három héten belül a harmadik hatalmas hőhullám kezdődött Nyugaton, a kaliforniai Death Valleyben 54,4 fokos hőséget mértek. Ha ez megerősítést nyer, akkor ez legalább 1931 óta a legmagasabb ismert hőmérsékletet jelentené a Földön.
Fotó: Flickr/peretzp
A Death Valley tavaly augusztusban is elérte az 54,4 fokot, ami akkor előzetesen a bolygón valaha mért három legmagasabb hőmérséklet közé tartozott. Ezt még mindig vizsgálja a Meteorológiai Világszervezet, amely a nemzetközi időjárási rekordok döntőbírája.
A pénteken és tavaly augusztusban mért 54,4 fokos érték csak két másik, a bolygón valaha mért legmagasabb hőmérsékletet előzi meg:
- a Death Valleyben 1913. július 10-én mért 56,6 fokos csúcsot, és
- a tunéziai Kebiliben 1931. július 7-én mért 55 fokos értéket.
Christopher Burt, a világ időjárási szélsőségeinek szakértője azonban megkérdőjelezi mindkét mérést. Az 1913-as Death Valley-i mérést „meteorológiai szempontból lényegében lehetetlennek” nevezte, és azt írta, hogy az 1931-es tunéziai mérésnek „komoly hitelességi problémái vannak”.
Más szóval, a pénteki és a tavalyi 54,4 fokos Death Valley-i mérések, ha hitelesítik őket, a Földön valaha is megfigyelt legmagasabb hitelesen mért hőmérséklet-pár lehetnek. A Death Valley az Egyesült Államok legalacsonyabb, legszárazabb és legforróbb helye. Furnace Creek, ahol a hőmérsékletet mérik, 58 méter mélyen fekszik a tengerszint alatt a Mojave-sivatagban, Kalifornia délkeleti részén.
A pénteki 54,4 fokos mérés azután következett be, hogy szerdán és csütörtökön is 52,2 fokot mértek. Az előrejelzések szerint szombaton és vasárnap ismét eléri az 54,4 fokot. Az éjszakai hőmérsékleti értékek a jövő hét közepéig 37,7 fok felett maradhatnak.
Vasárnap lesz az 1913-as ellentmondásos 56,6 fokos mérés évfordulója. Ezen a hétvégén azonban ilyen magas hőmérséklet nem valószínű. A Death Valley-ban tapasztalt hőség az eddigi legmelegebb júniust követi. Éppen három nyárral ezelőtt pedig a valaha mért legmelegebb júliust regisztrálták, immár második éve egymás után. Abban a hónapban 21 napon át legalább 48,8 fokot mértek.
A Nyugaton idén nyáron tapasztalható hőséget a történelmileg intenzív szárazság és az ember okozta éghajlatváltozás egyaránt okozza. Egy tudósokból álló testület szerint a Csendes-óceán északnyugati részén június végén bekövetkezett történelmi hőhullámot legalább 150-szer valószínűbbé tette az emberi ráhatás – írja a Washington Post.
