Rékasi Károly vallomása a Farm VIP-ban: „Nem azért jöttem ide, hogy kudarccal távozzak”
Rékasi Károly kisebb kudarcként élte meg a kiszállását a Farm VIP-ból, noha az nem neki köszönhető.
Rékasi már eleve hátrányból indult a súlyos sérülései miatt, de nem gondolt arra, hogy ilyen hamar felmondja a lába a szolgálatot. Az orvosi vizsgálatok megállapították, súlyos a helyzet, nem folytathatja tovább a versenyt.
Olyannyira súlyos volt, hogy ha folytatta volna, akár a lábát is elveszítheti. Ekkora kockázatot nem vállalhatott, bármennyire is versenyben akart maradni, és sírt a helyzet miatt, sokkal hosszabb távra tervezett.
A legrosszabb érzések az orvosi szobában fogták el Rékasit, amikor kérdezték tőle, hol vannak a ruhái, mert összepakolják azokat a hazaútra. „Belépett a ruhaszakosztály, és kérdezték, melyik ruhám, hol van, hogy azt össze tudják pakolni és lehozzák.”
Rékasi nehezen akart távozni
„Nem azért jöttem ide, hogy összepakolják a ruhámat és lehozzák.” Hozzátette, amikor bepakolt, nem idő előtt akart kipakolni onnan, de tudomásul kell vennie, hogy az élet ezt hozta, nem tehet mást.
„Irgalmatlan sok élménnyel gazdagodtam. Irgalmatlan sokkal, jóval is, rosszal is.” Sokszor gondolt a családjával való beszélgetésekre, és elárulta, sokszor sikerült önmérsékletre intenie magát. „Ez az, amikor az ész diktál. És erre nagyon-nagyon sokszor szüksége van az embernek itt. Ezt is megtanultam itt.”
A legnagyobb felfedezés az volt számára, hogy vannak érzelmi pillanatok, de nem szabad csak az érzelem vonalán maradni. „Be kell kapcsolni, hát akinek van, nekem időnként kevés… az észt!” Hozzátette, mindenképpen eredménynek tartom, hogy sikerült őszintének lennem.”