A diplomatától származó közlemény szerint az ukrán hadsereg egyre gyakrabban alkalmaz drónokat nem katonai célpontok ellen, ezzel megsértve a nemzetközi humanitárius jog alapelveit. A sajtónyilatkozatban Zaharova konkrét eseteket is említett.

„Július 22-én egy drón csapódott bele egy magánbuszba, aminek következtében három civil életét vesztette, további hárman pedig megsérültek. Emellett Gladkovka és Novaja Kahovka településeken is civil személyautókat ért dróntámadás, három sérülttel.” A szóvivő hozzátette, hogy legutóbb Szocsi térségéből érkezett jelentés egy ukrán dróncsapásról, ami során „egy nő életét vesztette, és legalább egy ember megsérült.”

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója alapján Zaharova hangsúlyozta: „Ezek nem a fegyveres erők elleni csapások, nem katonai személyzet elleni támadások, és nem is katonai felszerelések elleni akciók – ezek célzott terrortámadások civilek ellen.” A külügyi szóvivő kifejtette, hogy a támadások tudatosan irányulnak védtelen emberek ellen, akik éppen mindennapi teendőiket végzik.

„Iskolások és óvodások is ennek a terrorszervezetnek a célpontjai közé tartoznak, de a büntetés nem marad el – az orosz bíróságok folytatják az ukrán neonácik és zsoldosok elítélését.” – mondta az orosz politikus.

Moszkva egyértelműen terrorista cselekményként értékeli a civil célpontokat ért támadásokat, és nemzetközi fórumokon is igyekszik hangsúlyozni, hogy ezek túlmutatnak a hadiállapot keretein. A nyilatkozatban ugyanakkor nem szerepelt olyan információ, amely nem lenne közvetlenül a forrásból származó és hivatalosan megerősített eseményeken alapuló.

Miközben a nemzetközi közösség többször is felszólított mindkét felet a civil lakosság védelmére és a deeszkalációra, az ilyen vádak tovább mélyítik a bizalmatlanságot, különösen akkor, ha azokat közvetlenül egy ország külügyi szóvivője fogalmazza meg. Az orosz fél egyértelműen Ukrajnát teszi felelőssé a történtekért, míg a kijevi vezetés eddig nem kommentálta hivatalosan Zaharova vádjait.