Putyin törvényileg tiltaná, hogy a szovjeteket a nácikhoz hasonlítsák
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke elrendelte a parlament alsóháza elnökének, hogy vitassanak és alkossanak meg egy olyan jogszabályt, mely törvényileg tiltaná a Szovjetunió náci Németországhoz való hasonlítását.
Novo-Ogarjovo, 2021. január 19.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium vezérigazgatója (a képen nem látható) videokonferencia keretében folytat megbeszélést a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban lévõ elnöki rezidencián 2021. január 19-én.
MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij
A Kreml által szombaton nyilvánosságra hozott közleményből kiderült, hogy az elnök közölte Vjacseszláv Vologyinnal, az alsóház házelnökével, hogy legkésőbb július 1-ig alkossanak egy új törvényt, melyben tiltanák, hogy a nyilvánosság előtt a Szovjetunió és a Náci Németország második világháborúban vállalt szerepe között egyenlőségjelet tegyenek.
Ez a téma súlyosan vitás kérdésnek számít Európán és Oroszországon belül is, például nagy port kavart a lengyelek azon döntése, amelyben elutasították a „lengyel haláltáborok” megnevezést. Még az is vitatémát képezett sokáig, hogy tulajdonképpen ki indította el a második világháborút.
Oroszország ugyanis nem ért egyet abban a korábbi szövetségeseivel, hogy Jozef Sztálin milyen szerepet játszott a második világháborúban, mely főként a Náci Németországgal kötött Molotov-Ribbentrop paktum kapcsán vitás, mely egy olyan titkos meg nem támadási megállapodás volt, amely kikövezte az utat a németek lengyelországi inváziójának.
Még 2014-ben, miután annektálták a Krím-félszigetet Ukrajnától, Vlagyimir Putyin védelmébe vette a Molotov-Ribbentrop paktumot, szerinte azzal volt indokolható annak megkötése, mert a nyugati hatalmak jóformán elszigetelték Moszkvát a kommunizmus miatt. Öt év telt el, mire maga Putyin is elismerte, a paktum elfogadhatatlan volt.
Mint a The Moscow Times is megjegyzi, az elmúlt évek során az orosz vezetés egyre inkább megpróbálja rehabilitálni a Szovjetunió és a második világháború emlékeit, és minél inkább csökkenteni a háborús bűnök és az emberiség elleni bűnök – melyeket például a szovjet haláltáborokban, a Gulágokban követtek el – szerepét az oroszok kollektív emlékezetében.
Oroszországban annyira komolyan veszik a felújított náciellenességet, hogy 2014-ben még törvényt is hoztak arra vonatkozóan, hogy nem lehet a nácizmus vagy a fasizmus jelképeit nyilvánosan mutatni, ám ez akkoriban komoly felháborodást keltett, mert attól tartottak, hogy ennek relikviák és dokumentumfilmet is áldozatul eshetnek.
