A Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Szlovákia ismét blokkolta a szankciók elfogadását, és álláspontja szerint mindaddig így is fog tenni, amíg nem tisztázódik a kivételek kérdése az Európai Bizottság 2027-től tervezett teljes orosz gáztilalma kapcsán. A pozsonyi vezetés legalább 2034-ig kíván mentességet a tilalom alól, tekintettel arra, hogy országuk jelentős mértékben függ az orosz földgáztól.

A szankciós csomag elakadásához Málta is hozzájárult, amely a belgiumi RTBF televízió értesülései szerint attól tart, hogy az orosz olajszállító hajók elleni intézkedések hátrányosan érintenék a tengeri szállításra specializálódott máltai gazdaságot. Az ország a tengerhajózási és kikötői szolgáltatások jelentős bevételi forrására hivatkozva utasította el az új szankciós elemek támogatását.

A helyzet érzékletesen mutatja, hogy az uniós egység a szankciós politikában egyre törékenyebb. Bár az Európai Bizottság hosszú távon teljes energetikai függetlenséget sürget Moszkvától, több tagállam – elsősorban azok, amelyek erősen függnek az orosz energiahordozóktól – gazdasági és politikai okokból visszafogottabb hozzáállást tanúsítanak.

A TASZSZ tudósítása szerint az uniós nagykövetek július 16-án tartott egyeztetésén nem sikerült elfogadni a csomagot, és a két tagállam vétója miatt az egész folyamat újabb fordulóban folytatódik. A vita ezzel újra reflektorfénybe helyezi a kérdést: vajon meddig tartható fenn az uniós egység, ha a gazdasági érdekek tagállamonként ennyire eltérnek?

A következő napokban várhatóan intenzív háttéregyeztetések zajlanak majd, hogy kompromisszum születhessen – ellenkező esetben az EU szankciós politikája súlyos hitelességi válságba kerülhet.