Habár egyszerű kérdésnek hangzik, a valóságban azonban sokkal bonyolultabb választ adni rá, ugyanis az évről évre változó politikai helyzet miatt eltérő szempontok alapján határozzák meg az államok számát a Földön.
Az ENSZ összesen 193 tagállammal, illetve két megfigyelő állammal – Vatikán és Palesztina – rendelkezik, így hivatalosan 195 független országról beszélhetnénk, ha kizárólag a nemzetközi szövetség által meghatározott definíciót vennénk alapul.
Ahhoz, hogy egy ország felkerülhessen az ENSZ listájára, a tagállamoknak el kell ismerniük a felvételt, máskülönben hiába kiáltják ki a függetlenséget, ha nemzetközileg nem kapnak megerősítést.
1990 óta 29 új állam bukkant fel a világtérképen, ezeknek a fele az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia széthullása nyomán keletkezett. Legutoljára Dél-Szudán került fel az ENSZ által elismert országok listájára 2011-ben, miközben Palesztina 2012-ben vált megfigyelő tagállammá.
Van egy úgynevezett szürke zóna – ide azok az országok tartoznak, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek, viszont az ENSZ tagállamai közül legalább egy elismerte őket. Ebbe a részlegesen elismert kategóriába tartozik Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia, Abházia, Észak-Ciprus és Nyugat-Szahara.
Tajvant hivatalosan Kínai Köztársaságnak, míg a kommunista vezetésű, 1,4 milliárd lakosú államot Kínai Népköztársaságnak hívjuk. Meglepő módon 2019-ben mindössze 15 ország ismerte el Tajvan létezését, ami valószínűleg a Kínával kötött üzleti szerződések miatt, illetve a politikai nyomás következtében lehetett.
Koszovó esetében hasonló a helyzet – a Szerbiától 2008-ban függetlenedő országot a 193 tagállamból 98-an ismerik el, azonban egyre többen hátrálnak ki mögüle szintén politikai okokból kifolyólag.
Abházia és Dél-Oszétia a Kaukázusban található – a két állam az orosz-grúz háború következtében jött létre még 2008-ban. A két térséget kizárólag Oroszország, Venezuela, Nicaragua, Nauru és Szíria ismerte el független országként.
Az 1974-es sikertelen görög puccskísérlet nyomán Ciprus a mai napig két országhoz tartozik, bár a sziget északi részének függetlenségét az egész világon egyedül Törökország ismerte el.
Nyugat-Szahara helyzete sokkal nehezebb, ugyanis a kopár, ám óriási kiterjedésű területet egyaránt szeretné uralni Marokkó és az algériai függetlenségi Polisario Front mozgalom. 2019-ig összesen tíz afrikai állam nyitotta meg a diplomáciai képviseleteit Nyugat-Szaharában, a térség autonómiáját egyre többen támogatják világszerte egyaránt – többek között Mexikó, Líbia, Jamaica, Irán és Guatemala is ezekhez az országokhoz tartozik.
Hat, úgynevezett de facto állam is létezik, amelyeket egyetlen ENSZ-tagállam sem ismert még el: Transznisztria, Szomáliföld, Cabinda, Hegyi-Karabah Köztársaság, Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság.
Transznisztria egy vékony sávban, a Dnyeszter folyó mentén elterülő állam, ahol körülbelül félmillió ember él. Az ország 1992-ben vált le Moldováról egy rövid ideig tartó fegyveres konfliktus után, amelyet az oroszok támogattak. Habár Transznisztriában mind a mai napig érezhető az orosz befolyás az ott állomásozó katonákkal egyetemben, meglepő módon még Oroszország sem ismerte el az állam létezését.
Szomáliföldet 1991-ben kiáltották ki függetlennek, miután leváltották Sziad Barré szomáliai diktátort a több tízezer ártatlan emberéletet követelő háborúk és mészárlások végeztével. Annak ellenére, hogy az országnak saját alkotmánya és pénzneme is van, egyetlen más ENSZ-tagállam sem tartja nyilván őket.
A Hegyi-Karabah Köztársaság idén többször is a címlapokon szerepelt az Örményország és Azerbajdzsán között folyó területi viták miatt. A régió 1992-ben vált le Azerbajdzsánról, azóta rendszeresen tartanak parlamenti választásokat, 2006-ban pedig elfogadták az új alkotmányt, mégsem ismeri el az országot egyetlen állam sem a világon.
A Donyecki és Luhanszki Népköztársaság egy nem hivatalos népszavazás útján 2014. májusban kiáltotta ki a függetlenségét Ukrajnától. A két szeparatista mozgalom által irányított területen a mai napig zajlanak a fegyveres konfliktusok.
A Cabindai Köztársaság Angola északi provinciája, ami Kongó és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán található, az anyaországtól elszigetelve. Az enklávét 1975-ben szabadította fel a FLEC-mozgalom, azóta folyamatos gerillaháborúk zajlanak a térségben, ugyanis az autonómiájukat sem az angolai kormány, sem a nemzetközi szervezetek nem ismerték el.
Mindezek alapján az eredetileg feltett kérdésre a válasz az, hogy attól függ – ha az ENSZ által elismert országokat nézzük, akkor 195 állam van a világon, azonban ha a de facto autonóm régiókat is hozzávesszük, összesen 207 országot tartunk nyilván a Földön.
Legfrissebb híreinket a kezdőlapon találod →
