78 milliárd forintos fizetési felszólítást küldött az EB Magyarországnak
Magyarországnak végre kell hajtania az EU Bíróságának ítéletét, és 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot – áll a kormánynak címzett friss levélben.
Fotó: MTI/Donka Ferenc
Mint ismert, június közepén derült rá fény, hogy a javasoltnál súlyosabb, közel 80 milliárd forint lett a büntetése Magyarországnak az uniós menekültügyi szabályok megszegése miatt, az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió eurós büntetést szabott ki. Ezen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is felháborodott. A kormányfő kijelentette: mindez elfogadhatatlan, nem engednek „a brüsszeli bürökraták pénzügyi zsarolásának”.
A miniszter pedig azon a véleményen van, hogy Magyarország fizeti meg az árát, hogy az EU-n belül ne legyen határvédelem. Christian Wiegand európai bizottsági szóvivő szerdán arról beszélt a Népszavának, hogy az Európai Bizottság július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak az összegről. A testület egyrészt tájékoztatást kér arról, hogyan kíván megfelelni Magyarország az idén június 13-án, illetve a 2020. december 17-én hozott európai bírósági ítéleteknek.
Továbbá 45 napos határidőt szab a bírság kifizetésére – emelik ki a cikkben. Az ország teljes jelenlegi tartozása több mint 240 millió euró, ami naponta 1 millióval emelkedik, utóbbit addig kellene befizetnie Magyarországnak, amíg migrációs és menekültügyi szabályait nem hozza összhangba az uniós elvárásokkal. A múlt héten kelt bizottsági levél egyelőre azonban a napi egymilliós összegre még nem, csak az átalány befizetésére szólítja fel a magyarországi hatóságokat.
Ha a 45 napos határidőt Magyarország elmulasztja, az EB újabb felszólítást küld, de akkor már csak 15 napot adva a teljesítésre. Amennyiben a pénz ezután sem érkezik meg Brüsszelbe, az uniós testület megkezdi a kamatokkal növelt összeg fokozatos behajtását a Magyarországnak járó közösségi támogatásokból – részletezik. A napi egymilliós bírsággal kapcsolatban az EB a levélben egyelőre csak arról érdeklődik:
Magyarország miként szeretné összhangba hozni a jogszabályait az EU szabályozásával, s a válasz függvényében hoznak döntést a további lépésekről. De korábban arról is beszámoltunk, hogy Ursula von der Leyen maradt az Európai Bizottság elnöke. Orbán Viktorék új frakciója semmilyen körülmények között nem támogatta Leyen újraválasztását az EB élén, s úgy tűnt, mindez működni is fog, de múlt héten kiderült, hogy az elnök maradhat a helyén, ráadásul újabb öt évig.
