Megtörtént a párizsi merényletek első vádlottjának első meghallgatása

A legvéresebb franciaországi terrortámadás perében a túlélők, az áldozatok hozzátartozói és a szemtanúk közül 2200-an vesznek részt civil felperesként, közülük az elmúlt öt hétben több mint 350-en tettek tanúvallomást a hat évvel ezelőtt történtekről.

A következő négy napban a húsz vádlott közül még életben lévő 14-et hallgatja meg az esküdtszék a saját életükről, a személyiségükről, a gyerekkorukról, családi történetükről, az indítékaik pszichológiai okait keresve. Az iszlám vallás felé fordulásról és a vádpontokról részletesen majd csak 2022-ben hallgatják meg őket a várhatóan kilenc hónapig tartó eljárásban. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Az ábécé sorrendben kérdezett vádlottak közül a 32 éves Salah Abdeslamot szólította elsőként az esküdtszék elnöke a mikrofon elé. A világos inget, szürke kardigánt viselő vádlott levágatta a haját és a szakálla is rövidebb és rendezettebb, mint a per elején. Szeptemberben még feketébe öltözve az Iszlám Állam terrorszervezet katonájaként mutatkozott be. Miközben a korábbi kihallgatásain megtagadta a vallomástételt, a fővádlott ezúttal, ha röviden is, de készségesen és udvariasan válaszolt a kérdésekre.

Elmondta, hogy 1989. szeptember 15-én Brüsszelben született marokkói bevándorló családban. Az esküdtszék kérdésére jelezte, hogy csak „egyetlen” állampolgársággal rendelkezik, mégpedig a franciával, miután a szülei először Franciaországba érkeztek vendégmunkásként, ott állampolgárságot kaptak, majd Brüsszelben telepedtek le, és ott alapítottak családot. Apja harminc éven át villamosvezető volt, anyja háztartásbeli.

„A negyedik gyerek vagyok öt testvér közül. Három bátyám és egy húgom van. Mit szeretnének még tudni?” – mondta nyugodt hangon Abdeslam. Gyerekkorát „nagyon egyszerűnek” írta le, elmondása szerint megvolt mindene, ő maga nyugodt, kedves és segítőkész gyerek volt. Az is kiderült, hogy jó tanuló volt, leérettségizett, majd technikumot végzett, s 2009 és 2011 között másfél évig az apja mellett dolgozott szerelőként a brüsszeli tömegközlekedési vállalatnál (STIB), miközben taxisofőri vizsgára készült, sportolt, elsősorban focizott és küzdősportokat űzött.

Az esküdtszék elnöke jelezte, hogy Abdeslam barátnőjét tanúként beidézték, januárban hallgatják meg. A vádlott elmondta, hogy a támadás óta megszakadt köztük a kapcsolat. „És korábban voltak más viszonyai?” – kérdezte a bíró. Abdeslam egy ideig gondolkodott, majd azt válaszolta: „Erről nem szeretnék beszélni, ez egy kissé személyes„.

Miután 2011-ben egy görbe este utáni, nem előre eltervezett betörési kísérlet miatt előzetes letartóztatásban volt öt hétig, elbocsátották a munkahelyéről. Abdeslam egyértelműen ekkora helyezi a fordulópontot az életében.

Az esküdtszék elnöke emlékeztetett arra, hogy a betörést gyerekkori barátjával, Abdelhamid Abaaouddal, a 2015-ös terrortámadás operatív vezetőjével próbálta meg végrehajtani, de a rendőrség rajtakapta őket.

Az elbocsátását követően Abdeslam alkalmi munkákból élt, többször is elítélték ittasan vagy kábítószer hatása alatt elkövetett gyorshajtásért. Időnként segített a bátyjának, Brahimnak, aki egy bárt működtetett. Őt kedvelte egyébként a legjobban a testvérei közül. Brahim Abdeslam a terrorkommandó egyik tagja volt, és öngyilkos merénylőként halt meg az egyik párizsi kávéházban.

A vádlottak padján ülők közül többen is szomszédjai voltak a fővádlottnak Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, ahol barátokként nőttek fel.

„Molenbeek nagyon kicsi, mindenki ismer mindenkit. Időnként megittunk együtt valamint, vagy elmentünk együtt étterembe” – mondta Abdeslam.

Az esküdtszék elnöke idézte Abdeslam egyik bátyjának vallomását, aki szerint a vádlott „szeretett éjszakai szórakozóhelyekre, kaszinóba járni”.

„Igen, korábban ilyen voltam” – ismerte el Abdeslam. „Belgiumban születtem, ott nőttem fel, szekularizált állami iskolába jártam. A nyugati értékek szerint neveltek, úgy éltem, ahogy megtanítottak Nyugaton élni. De nem táncoltam, nem igazán tudok táncolni” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy mit tekint nyugati értékeknek, elmondta: „szabadosan élni, nem foglalkozni Istennel, azt csinálni, enni, inni, amihez kedve van az embernek”.

A fogvatartását illetően elmondta, hogy a családja rendszeresen látogatja, reggel és este egy-egy órát sportol.

Az esküdtszék elnöke felidézte, hogy eleinte sértegette a fegyőröket, „hitetleneknek, SS-nek és a társadalom szemétjének” nevezve őket, akik a jelentésükben paranoiásnak írták le, miután Abdeslam meg volt arról győződve, hogy meg akarják mérgezni. A vádlott nem kívánta kommentálni ezt az időszakot. Az esküdtszék elnöke megjegyezte, hogy 2019 óta nem történt incidens a börtönben, Abdeslam tisztelettudóan viselkedik.

Abdeslam ellen terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet a vád. Rajta kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján. A 130 áldozatot követelő merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadást.

(MTI)