Míg ez a legtöbb ember számára nem jelent különösebb problémát, a demenciával élők esetében bizonyos tünetek ilyenkor felerősödhetnek. A szakértők szerint az egyik ilyen kevésbé ismert jelenség a napnyugta-szindróm, ami fokozott zavartságot, nyugtalanságot és szorongást okozhat a késő délutáni, esti órákban.

Az Alzheimer’s Society rámutatott, a napnyugta-szindróma „a demencia bármely szakaszában előfordulhat”, de „gyakoribb a középső és előrehaladott fázisokban”. Mint azt írják is: „Előfordulhat, hogy a nap későbbi szakaszában változásokat tapasztal a személy viselkedésében. Ilyenkor intenzíven nyugtalanná, zaklatottá válhat, hallucinációi vagy téveszméi lehetnek. Ez az állapot az éjszakába is átnyúlhat, megnehezítve a pihentető alvást.”

A Bupa UK szakemberei figyelmeztetnek, hogy az őszi és téli hónapokban a tünetek romolhatnak. „Ősszel és télen egyeseknél a napnyugta-szindróma tünetei súlyosbodnak. Úgy gondolják, hogy az évszakokban jellemző természetes fény hiánya különösen megnehezíti az érintettek számára a helyzetet, fokozott szorongáshoz és zavartsághoz vezetve más időszakokhoz képest.” – idézte a Mirror.

A napnyugta-szindróma pontos oka nem teljesen ismert

A Psychology Today cikke szerint „bár a napnyugta-szindróma pontos oka nem teljesen ismert, az évszakváltások jelentős szerepet játszhatnak a tünetek súlyosbodásában vagy enyhülésében. Az őszi és téli rövidebb nappalok különösen ronthatják a demenciával élők állapotát”. A szakértők több tényezőt is kiemelnek, amik befolyásolhatják a tünetek erősödését: a természetes fény mennyiségének csökkenése, a hőmérséklet-ingadozások, a napi rutin felborulása, valamint a szezonális depresszió fokozódása.

A Dementia UK szerint a napnyugta-szindróma „intenzív zavartságérzetet” okozhat, amely „nagyon nyugtalanná és szorongóvá” teszi az érintettet. A szervezet hozzáteszi: „Aki napnyugta-szindrómában szenved, nyugtalanságot mutathat, például fészkelődhet, ruháját vagy bőrét piszkálhatja, ingerlékennyé válhat, kiabálhat vagy vitatkozhat. Követhet egy családtagot, fel-alá járkálhat – ez céltalannak tűnhet, de lehet, hogy egy szükséglet kielégítésére törekszik, például valakit keres, akire emlékszik, vagy ételt próbál szerezni. Előfordulhat, hogy felveszi a cipőjét és kabátját, és megpróbálja elhagyni az otthonát.”

Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) további demenciatüneteket is felsorol, többek között: memóriazavar, koncentrációs nehézség, a mindennapi feladatok elvégzésének problémái (például a visszajáró összeg kiszámításának összekeverése vásárláskor), beszélgetés követésének vagy a megfelelő szó megtalálásának nehézsége, idő- és helybeli tájékozódási zavar, valamint hangulatingadozások.

A szakértők hangsúlyozzák, ha valakinél ezek a tünetek jelentkeznek, orvosi vizsgálat javasolt, mivel a korai felismerés és a megfelelő támogatás kulcsfontosságú a demenciával élők életminőségének javításában.