Ribakov elmondása szerint a genfi találkozókat követően Washington gyakorlatilag „nemet” mondott a legfontosabb orosz biztonsági követelésekre, amelyeket még decemberben hoztak nyilvánosságra – írja az UA Wire.

Moszkva kifejezetten hangsúlyosan követelte, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább a határaik felé, ne vegye fel Ukrajnát és Grúziát a tagjai közé, valamint ne vessen be rövid- és középhatótávú rakétarendszereket az orosz határ közelében.

Ribakov elmondása szerint Oroszország meg fogja találni a megállapodás alternatíváit és sosem fog meghajlani a nyomásgyakorlás és a „zsarolás” előtt. Ezt követően dobta be a lehető legveszélyesebb forgatókönyvet: a második kubai rakétaválság ötletét.

A delegáció vezetője ugyanis elmondta, hogy opcióként ott van, hogy egy oroszbarát latin-amerikai országban, mint Venezuelában be tudnának vetni orosz fegyvereket. Mint fogalmazott, a helyzet további alakulása ezt követően az „amerikai kollegák kezében lenne”.

Szergej Lavrov külügyminiszter pedig ezzel párhuzamosan adott nyilatkozatában megemlítette, hogy ebből a zsákutcából legalább a rakétarendszerek be nem vetése irányába el lehetett volna mozdulni, azonban ez sem történt meg:

A helyzet tehát finoman szólva sem ideális, az ukrán invázió folyamatosan ott lóg a levegőben, az orosz külügy pedig most nem zárta ki, hogy újra megélhetjük a kubai rakétaválságot, amikor közül állt a világ ahhoz, hogy kitörjön a harmadik világháború.