„Jelenleg követelik, kérik, könyörögnek az azonnali tűzszünetért előfeltételek nélkül” – fogalmazott Lavrov, utalva arra, hogy a nyugati vezetők álláspontja gyökeresen megváltozott az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta, kezdetben a cél még Oroszország „stratégiai veresége” volt, ám mára elmondása szerint az Oroszországgal szemben barátságtalan országok kénytelenek voltak új szlogeneket keresni, ami véleménye szerint világosan jelzi terveik kudarcát.

A miniszter kitért az orosz-amerikai kapcsolatok jelenlegi állapotára is. Kiemelte, hogy Moszkva a normalizációban lát lehetőséget a globális krízishelyzetek megelőzésére, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy „a felek egyelőre messze vannak még attól, hogy megvitassák a stratégiai stabilitással kapcsolatos kérdéseket”.

A Közel-Kelet sem maradt ki Lavrov geopolitikai értékeléséből: az iráni-izraeli konfliktus kapcsán leszögezte, hogy Oroszország nem kíván közvetítőként „ráerőltetni magát” a felekre. Mint mondta, „benyújtottuk javaslatainkat a közel-keleti konfliktus rendezésére, és ezekre pozitív reagálások érkeztek”. A tűzszünet tartósságát azonban a diplomata szavaival élve „egyelőre nehéz megítélni”.

Végül Lavrov egyértelműen bírálta az Egyesült Államokat és Izraelt az iráni nukleáris létesítmények ellen intézett támadások miatt, hangsúlyozva, hogy ebben a felelősség „az európai országokat is terheli”. Ezzel azt sugallta, hogy a Nyugat egészére kiterjedő felelősségi lánc húzódik a térség instabilitása mögött.

Liner/MTI