A Zvezda, az orosz védelmi minisztérium hivatalos televíziós csatornája riportban számolt be a létesítményről, mely a tatárföldi Kazany közelében található. A felvételeken tucatnyi fiatal látható, amint drónalkatrészeket szerelnek össze, vagy éppen számítógépes munkaállomásoknál dolgoznak.

A gyár vezérigazgatója, Timur Sagivalijev a riportban úgy nyilatkozott: „Ez a világ legnagyobb ilyen gyára, és egyben a legnagyobb titok is. Kezdetben néhány ezer darabot terveztünk gyártani, mostanra azonban kilencszeresére növeltük a termelést.” A The Kyiv Independent jelentése szerint az üzem 2025 májusára havi szinten mintegy 5200 darab Shahed-típusú, valamint megtévesztésre alkalmas drónt állított elő.

A Geran-2 névre keresztelt orosz változat, ami Irán Shahed-136 típusának licencelt vagy adaptált másolata – 3,5 méter hosszú, 50 kilogrammos robbanófejjel van felszerelve, és akár 1800 kilométeres hatótávolságot is képes megtenni 300 km/órás sebességgel. Egyetlen ilyen eszköz előállítási költsége 35 és 49 ezer dollár közé tehető, ami töredéke a nyugati légvédelmi elfogórendszerek, például az amerikai Patriot rakéták árának.

Rengeteg harci drón készül

A létesítmény már többször célpontja volt ukrán dróntámadásoknak is, legutóbb június 15-én érte találat. Ennek ellenére a gyár működése zavartalanul folytatódik, köszönhetően többek közt a fémöntödéknek, kovácsműhelyeknek és saját szerelőcsarnokoknak, amelyek mind az üzemen belül működnek. A Zvezda anyaga szerint az alkatrészek egy része Iránból érkezik, a Kaszpi-tengeren és a Kama folyón keresztül szállítva.

A drónok kulcsszerepet játszanak Oroszország Ukrajna elleni éjszakai támadásaiban: csak az előző hónapban több mint 5300 Shahed típusú drónt vetettek be. Július 9-én a háború eddigi legnagyobb légi támadása történt, amikor összesen 741 különböző légi fegyvert – köztük drónokat és rakétákat – indítottak Ukrajna irányába.

Németország ukrán ügyekért felelős katonai főtanácsadója, Christian Freuding vezérőrnagy július 19-én a Bundeswehr podcastjában figyelmeztetett: „Oroszország célja az, hogy akár napi kétezer drónt is bevethetővé tegyen.” Véleménye szerint az ukrán védelem csak akkor lesz képes reagálni egy ilyen volumenű fenyegetésre, ha célzottan csap le a gyártóbázisokra, valamint radikálisan csökkenti az elfogórendszerek fajlagos költségeit.

Az ukrán válaszlépések már körvonalazódnak: a hírszerzési szolgálatok jelentése szerint Oroszország 2025-ben legalább 30 ezer hosszú hatótávolságú drónt, valamint 2 millió FPV-drónt kíván gyártani. Ennek nyomán Ukrajna is bővíti saját kapacitásait – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az ország éves szinten akár 8 millió drónt is képes lenne előállítani, amennyiben ehhez elegendő külföldi finanszírozás állna rendelkezésre. Az előző védelmi miniszter, Rusztem Umerov ugyanakkor egy korábbi becslésben még 4 milliós gyártási képességről beszélt.