Nem akar hallani a további találkozókról Oroszország, ameddig a követeléseikre nem válaszolnak
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyértelművé tette, milyen esetben folytatják a tárgyalásokat a nyugati hatalmakkal és szervekkel.
Fotó: EPA/Pool/Maxim Shemetov
Oroszország a múlt héten folyamán a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel is tárgyalt Ukrajna kérdéséről, valamint az általuk korábban lefektetett követelésekről.
Ezek között szerepel, hogy az észak-atlanti katonai szerv semmi esetre se vegye fel a tagjai közé Ukrajnát és Grúziát. Moszkva ezt azzal indokolta, hogy ezzel már fenyegető közelségbe kerülne a NATO a határaikhoz.
Ezen követelés kapcsán a legnagyobb vitát az szülte, hogy az ukrán, grúz és NATO álláspont szerint is Oroszország akarja diktálni egy ország szuverén jogát, hogy mely nemzetközi szervezethez csatlakozhat. Stoltenberg ráadásul hangsúlyozta többször is, hogy ezek belső tagsági kérdések, amibe egy harmadik ország ne szóljon bele.
A második sarkalatos követelés az volt, hogy a NATO vonuljon ki a keleti blokk korábbi országaiból, ezzel álljanak vissza az 1997-es állapotok. Ez Magyarországot is érintené, mi ezt követően csatlakoztunk a nyugati fegyveres szervezethez.
A harmadik jelentősebb követelés az volt, hogy ne jelenjenek meg rövid- és középhatótávú rakétarendszerek az orosz határ közelében – mindezt követelik úgy, hogy közben a Lengyelország és Litvánia közötti kalinyingrádi exklávéból nem akarják kivonni az orosz rakétarendszereket.
A nyugati tárgyalópartnerek is érzékelték, hogy ezen követelések a józanész határát súrolják és nem fogják őket teljesíteni. Szergej Lavrov azonban jelezte: csak akkor fognak a továbbiakban tárgyalni, ha ezekre válaszolnak – idézte az AFP.
A helyzet pedig azért is bonyolult, mert a diplomácia leállása gyakorlatilag pecsétet nyomna az Ukrajna elleni invázióra. Kérdés, hogy ezek üres fenyegetések-e vagy valós veszély Moszkva részéről, a jelentős katonai átcsoportosítás azonban mindenképpen az utóbbira utal.
