„Amint az [időpont] elérhetővé válik, természetesen értesíteni fogjuk önöket. Amint megszületik a megfelelő megállapodás” – fogalmazott Zaharova. A második közvetlen egyeztetés Oroszország és Ukrajna között június 2-án zajlott le Isztambulban, valamivel több mint egyórás ülés keretében. A találkozón a delegációk orosz nyelven tárgyaltak, és dokumentumokat cseréltek, amikben különböző megoldási javaslatokat mutattak be a háborús konfliktus lezárására.

Vlagyimir Medinszkij, az orosz elnök tanácsadója és a moszkvai delegáció vezetője elmondta, hogy Oroszország egy kéttételes emlékeztetőt nyújtott át Kijevnek. Az első részben általános politikai álláspontokat, míg a második részben tűzszüneti javaslatokat foglaltak össze.

„Oroszország egyoldalúan átadja 6000 ukrán katona holttestét.” Ezt a bejelentést a nemzetközi humanitárius szervezetek is figyelemmel követik, tekintettel arra, hogy ez az egyik legnagyobb azonosított tömeges átszállítás a háború kezdete óta.

Fogolycsere és eltűnt gyermekek listája is része volt a tárgyalásoknak

A felek megegyeztek egy nagyszabású, úgynevezett „mindenkit mindenkiért” elvű fogolycseréről is, amiben súlyosan beteg hadifoglyokat, valamint 25 év alattiakat cserélnek ki. A megállapodás értelmében oldalanként legalább 1000 főt érint az egyezség.

Oroszország ezen túlmenően egy 2-3 napos fegyvernyugvást javasolt a frontvonal egyes szakaszain, de konkrét térségeket és időkeretet egyelőre nem neveztek meg. Az orosz fél szerint a részleges tűzszünet hozzájárulhatna a humanitárius folyosók megnyitásához, valamint a civil lakosság evakuálásához. Medinszkij arról is beszámolt, hogy az ukrán küldöttség átadott egy 339 gyermek nevét tartalmazó listát, akik a háború során elveszítették kapcsolatukat szüleikkel. A nemzetközi közösség részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik mindkét félre, hogy ezeket az eseteket közösen vizsgálják ki.

A TASZSZ azt írja, az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szerint Kijev késlekedése hátráltatja a következő forduló előkészítését. „Oroszország Ukrajna javaslataira vár a harmadik tárgyalási fordulóval kapcsolatban. Ez Ukrajna érdeke is kellene hogy legyen, hiszen a helyzet a terepen napról napra változik. Mi előrenyomulunk [a különleges katonai művelet övezetében]. Ukrajnának el kell fogadnia a valóság folyamatos változását”

A szóvivő megjegyzései világosan tükrözik Moszkva álláspontját, miszerint a katonai realitásokat a politikai megállapodásokban is figyelembe kell venni. A harmadik tárgyalási forduló időpontjáról jelenleg semmiféle hivatalos döntés nem született, és Ukrajna részéről sem érkezett hivatalos javaslat. Mindez azt vetíti előre, hogy a diplomáciai rendezés lehetősége továbbra is nyitva áll, ugyanakkor erősen függ a terepen zajló katonai események alakulásától.