Az orosz űrprogram gyors összeomlására figyelmeztet egy újságíró
A szakértelem és megfelelő technológia hiánya, valamint a nem megfelelő vezetés egyaránt elővetítik az egykor dicsőséges orosz űripar végét.
Fotó: Unsplash 
Kritikus hangvételű cikk jelent meg az orosz űripar helyzetéről az MK állami lapban – számolt be az ArsTechnica híroldal. Nyugati megfigyelők számára nem tartalmaz ugyan sok új információt, mégis figyelemre méltó, hogy az orosz sajtó efféle leleplező cikket közölt a hazai közönség számára.
A szerző, Dmitrij Popov úgy véli, az orosz űrprogramot csupán a múltja teszi naggyá, manapság azonban csak szimbolikus cselekedetekkel hívja fel magára a figyelmet, mintsem technikai vívmányokkal. Ilyen tettek például egy orosz filmsztár vagy a Fedor nevű robot fellövése, vagy a 2030-s Holdra szállásról szóló üres ígéretek.
Már a cikk első bekezdése is erős, Popov kijelenti ugyanis, hogy Oroszország űrprogramjából hiányzik a hozzáértő, magasan képzett vezetés, a létesítmények és technológia elavultak, valamint rendszerszintű vezetési hiányosságok figyelhetők meg.
Popov véleménye különösen kiélezett Dmitrij Rogozinnal szemben, aki az ország űrrepülési tevékenységeinek nagy részét irányító Roszkozmosz űrvállalatot vezeti. Az elemzés szerint a cég számára még Szojuz rakéták és a Progress űrszondák megépítése is küzdelmes, amelyet a közelmúltban történt dokkolási probléma is alátámaszt.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a Szojuz rakéták és űrhajó hajtóműveinek üzemanyaga abból a hidrogén-peroxidból áll, amelynek utánpótlása egy német cég ellátásától függ. „A Nyugat egyetlen gombnyomással le tudja állítani az orosz kilövéseket” – írta Popov.
Lencsevégre kapták a téli Holdat Buenos Aires felett, csak úgy ragyogott (videó)
A szerző kitér a kelet-oroszországi Vosztocsnij kozmodrómra is, amelynek építése prioritás volt Putyin elnök számára. A Rogozin irányítása alatt álló projekt ezzel szemben késések, korrupció és sikkasztás miatt kerül a középpontba.
Éles bírálatot kapott a Hold-program is, amely elképzelhetetlen az Eagle űrrepülőgép fejlesztése nélkül, mégsem sikerült eddig a tesztstádiumon túljutnia. Az összehasonlítás kedvéért ugyanebben az évben, 2009-ben vette kezdetét Elon Musk újrafelhasználható Crew Dragonja is, ami már rég oda-vissza repked az űrben.
„Ennek eredményeként több száz milliárd, ha nem billió rubel száll el, de nem az űrbe, hanem kifelé az ablakon” – írja Popov. Véleménye szerint politikai akarat és radikális változtatások hiányában az űr csupán Oroszország emlékeiben fog tovább élni.
