Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szomorú adatokat közölt az ukrán parlament egyik tisztviselője, aki megosztotta, hogy február 24. óta legalább 71 gyermek vesztette életét a háborúban, és több mint 100 gyermek sebesült meg.

Az áldozatok számát azt követően jelentették be, hogy az orosz erők által végrehajtott légicsapások teljesen megsemmisítették a mariupoli gyermekkórházat, mely masszív felháborodást keltett a nemzetközi közösségben, miután kiderült, hogy a bombázásokban három ember, köztük egy kislány is életét vesztette.

Ljudmjla Deniszova arról is beszámolt, hogy a mariupoli gyermekkórházat ért légicsapásokban 17 felnőtt is megsebesült, míg a nyugati Zsitomir régióban található Malinban három gyermek és két felnőtt vesztette életét, amikor az orosz légicsapások hét lakóházat is leromboltak.

Deniszova hozzátette, szerda este két nő és két gyermek vesztette életét, amikor egy gránát csapódott be otthonukba, a keleti Izium régióban fekvő Slobozhanske faluban, és arról is beszámolt, hogy egy 10 éves kislány súlyosan megsérült a Kijevtől nem messze fekvő Irpinben, és jelenleg is az életéért küzdenek a kórházban.

(AFP)

A kormány honlapján közzétett hivatalos közlemény szerint a listán „technológiai, távközlési, orvosi berendezések, járművek, mezőgazdasági gépek, elektromos berendezések”, valamint „vasúti kocsik és mozdonyok, konténerek, turbinák, fém- és kőfeldolgozó gépek, monitorok, kivetítők, konzolok és panelek” is szerepelnek – számolt be róla a CNN.

„Ezeknek az áruknak az exportját átmenetileg minden külföldi országba korlátozzuk, kivéve az Eurázsiai Gazdasági Unió államait, Abháziát és Dél-Oszétiat” – áll a közleményben.

A Putyin által még kedden aláírt rendelet szerint Oroszország március 15. és augusztus 31. között a gabona és cukorexportot is leállítja, kivételt itt is kizárólag az Eurázsiai Gazdasági Unió országai képeznek.

A bezárt külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormánnyal csütörtökön tartott videókonferenciáján. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván bezárkózni, kész minden partnerével együttműködni, és hogy az országban maradó külföldi befektetők jogait a kormánynak biztosan meg kell védenie.

A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bezárásával kapcsolatban határozott fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy ezeknél a cégeknél „külső irányítást” kell bevezetni, és olyan embereknek kell átadni őket, „akik dolgozni akarnak”.

„Ehhez elegendő jogi, piaci alapú eszköz áll rendelkezésre” – mondta az orosz elnök. Mihail Misusztyin miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, hogy a külföldi cégek többsége tevékenységének átmeneti leállítását jelentette be, a munkahelyek és a bérek fenntartása mellett. Ő tett bejelentést a tanácskozáson arról, hogy törvénytervezet készült azzal a céllal, hogy megakadályozzák a vállalat-bezárásokat.

Misusztyin közölte, hogy a kormány külső irányítás bevezetését javasolja arra az esetre, ha egy külföldi tulajdonos indokolatlanul bezárja a cégét. A vállalat további sorsát a tulajdonos döntésétől teszik függővé. A kormányfő szerint a cél a vállalat tevékenységprofiljának és a munkahelyeknek a megőrzése.

A tanácskozáson Putyin kifejezte meggyőződését, hogy bár egyes áruk iránt a kereslet most emelkedik, a hatóságok minden problémát meg fognak oldani. Anton Sziluanov pénzügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország rubelben fogja teljesíteni a külső adósságszolgálatból eredő kötelezettségeit, ha a központi bank és a kormány devizaszámláit nyugati országok továbbra is szankciók alatt tartják. A tárcavezető szerint a külföldi befektetőkkel szembeni kötelezettségeket mindenképpen teljesíteni fogják.

Putyin azt mondta, Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit. Közölte, hogy az ukrán gázszállító rendszer is teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a „nadrágszíj meghúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.

(MTI)

Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtökön ismét kijelentette, hogy ahogyan az amerikai tisztviselők, úgy ő maga is egyre jobban aggódik amiatt, hogy Putyin esetlegesen vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában.

A Sky Newsnak Jonhson azt mondta, a vegyi fegyverek bevetése tulajdonképpen jellemző lenne Putyinra, mivel már korábban is volt példa arra, hogy az orosz elnök ily módon kívánta rendezni a konfliktusokat egyes helyzetekben.

Hangsúlyozta, az oroszok azt hangoztatják, hogy az amerikaiak vegyi fegyvereket tárolnak az ukrán határ közelében, így ha az oroszok vetnének be vegyi fegyvereket, rendelkezésükre állna a hamis történet, amivel ismételten megpróbálnák igazolni agressziójukat.

Szerdán Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára úgy fogalmazott, Oroszország előéletét tekintve igen nagy esély van arra, hogy Oroszország vegyi fegyvert akar bevetni Ukrajnában, és lehetséges, hogy már elő is készítette a rá jellemző hamis zászlós hadműveletet.