Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – jelentette ki a NATO-főtitkár hétfőn Hágában.

„Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a holland fővárosban tett látogatását követően tartott sajtóértekezletén.

A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.

Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők „különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot – jelentette ki.

A továbbiakban is segíteni kell Ukrajnát

A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja – húzta alá. Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában.

A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta: „fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: „Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hága 20 millió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére – tette hozzá a holland külügyminiszter.

(MTI)

Kaszjanov 2000 és 2004 között töltötte be a miniszterelnöki pozíciót, akkor Oroszország még jóval közelebb volt mind a Nyugathoz, mind pedig legalább a demokrácia látszatához, mint manapság. Kaszjanov véleménye pedig nem is jelezheti jobban, az ő politikai gondolkodásának ideje Oroszországban rég lejárt.

Nyáron még úgy vélekedett, hogy soha eszébe nem jutott volna, hogy Vlagyimir Putyin háborút robbant ki Ukrajna ellen. Ám ekkor Kaszjanov még mindig bízott abban, hogy Oroszország visszatérhet a demokratikus úthoz.

Fanatikusnak nevezte egykori miniszterelnöke Putyint

Mostanra azonban jelentősen megváltozott a véleménye, és úgy gondolja, Moszkva kezdi elveszteni a háborút, ez pedig az összecsapások végjátékát vezeti fel, amivel megkezdődik a harcok utolsó felvonása.

Kaszjanov a Sky News-nak elmondta, hogy ezt vetítheti előre az ukránok erőteljes válaszcsapása Harkivban, illetve a herszoni orosz kivonulás is. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott ezek kapcsán, hogy a „vég kezdete már megkezdődött”.

Ez túl sok pozitívumot ugyanakkor nem hordoz magában, főként annak fényében, hogy Kaszjanov szerint Putyin egyáltalán nem akarja befejezni a háborút. Az egykori kormányfő egyenesen „fanatikusnak” nevezte az orosz elnököt.

Mint ismert, egyre több olyan találgatásról hallani, melyek szerint a nyugati vezetők megpróbálnak nyomást gyakorolni Kijevre, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokba az oroszokkal, most pedig az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt a témáról.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn az uniós külügyminiszterek havi találkozójára érkezve beszélt a tárgyalások lehetőségéről, kiemelve, hogy az orosz visszavonulás és Herszon városának visszafoglalása „nagyon jó hír”, hangsúlyozva, hogy ez is azt jelzi, hogy az EU által nyújtott katonai támogatás stratégiája bevált.

Borrell kijelentette, az EU által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás „sokkal nagyobb, mint azt egyes jelentések sugallják”, rámutatva, hogy eközben az uniós fővárosokban egyre többen adnak hangot csalódottságuknak, és nem ismerik el a blokk erőfeszítéseit az amerikai segélyekkel szemben.

Ennek kapcsán leszögezte, úgy véli, „nagyon fontos, hogy a megfelelő szándékot mutassuk” ebben a helyzetben, ám nem részletezte, hogy pontosan mit értett ezalatt, csupán annyit közölt, hogy később részletesen is kifejti a témát.

A Guardian jelentése szerint Borrell kijelentette, az EU nem rendelkezik bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy Irán valóban rakétákkal látná el Oroszországot, habár „aggódnak” amiatt, hogy ez a helyzet valóban fennáll. Borrell a tárgyalások kapcsán pedig úgy fogalmazott: