Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt – sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert – nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára – mondta Andrzej Duda.

Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierő MiG-29-es harci repülőgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfő úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különböző vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem.

Duda kijelentette: a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának.

A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben működő NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat.

Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erőteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetőségét.

A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülőgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülőgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. Ennek valószínűsíthető következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülőgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.

A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetők rendre egyértelművé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedő eszkalációjának kockázatával járna.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban.

A brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Sir Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene. „Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal” – fogalmazott a brit vezérkari főnök.

(MTI)

A magyar kormány nagyon határozott álláspontot képviselt a kérdésben, hogy hajlandók-e fegyvert küldeni Ukrajnának: nem.

A döntés oka egyértelmű: a fegyverszállítmányok célpontjai lennének az oroszoknak, a kormány pedig nem hajlandó kockáztatni a magyar emberek életét.

Szijjártó Péter ismét megerősítette, hogy a magyar emberek és Kárpátalja biztonsága a legfontosabb ebben a kérdésben.

Amióta háború zajlik Ukrajnában, itthon folyamatosan vita tárgya az, hogy milyen álláspontot képviseljünk Magyarország békéjének, biztonságának megőrzése érdekében.

A kormány világos döntéseket hozott: nem küldünk sem katonát, sem fegyvert, és nem engedjünk azt sem, hogy rajtunk keresztül szállítsanak halált okozó fegyvereket Ukrajnába. A baloldal ezzel ellentétes álláspontot képvisel: ők küldenének fegyvert, sőt akár katonákat is, a fegyverszállítmányok áthaladásának tilalmát pedig egyenesen árulásnak nevezték.

Holott ez utóbbi veszélyességéről – ha korábban nem voltak vele tisztában – tegnap végérvényesen meggyőződhetett mindenki: az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak.

Remélem, mindenki érti most már: ha nem tiltottuk volna be a fegyverszállítmányok áthaladását Magyarországon, akkor azok átadására a magyar-ukrán határon került volna sor, az pedig a tegnapihoz hasonló támadás veszélyét okozta volna Kárpátalja területén, a magyar-ukrán határ közelében.

Épeszű ember nem akarhatja ezt!

A fegyverszállítások betiltása a biztonságot, azok esetleges engedélyezése – ahogy a baloldal szorgalmazza – pedig a veszélyt jelenti. Mi világosan döntöttünk és ki is tartunk a döntésünk mellett: Magyarország nem sodródhat bele a háborúba!

Az elmúlt órákban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Oroszország katonai segítséget kért Kínától az orosz-ukrán háború miatt. Röviddel ezután az Egyesült Államok jelezte, ha Kína megpróbál segíteni az orosz erőknek, akkor annak következményei lesznek.

Időközben Kína reagált azon hírekre, melyek szerint Oroszország katonai felszerelést és egyéb támogatást kért Pekingtől. Az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő kínai nagykövetség közölte, számukra is prioritást jelent, hogy a helyzet ne eszkalálódjon, illetve az ne kerüljön ki a kontroll alól.

Liu Pengyu szóvivő a Reuters hírügynökségen keresztül azt mondta, a jelenlegi ukrán helyzet valóban nyugtalanító, és minden olyan erőfeszítést támogatnak, ami a válság békés rendezését szolgálja. A kínai amerikai nagykövetség szóvivője a jelentések szerint hozzátette, soha nem hallott arról, hogy Oroszország katonai felszerelést kért volna.

A The Guardian a Financial Times cikkére hivatkozta azt írta, egy személy úgy nyilatkozott a lapnak, USA arra készül, hogy figyelmeztesse a szövetségeseket a helyzetre, miközben egyes jelek arra utalnak, hogy Kína esetlegesen Oroszország megsegítésére készülhet. Az FT jelentésében az áll, hogy más amerikai tisztviselők is azt mondták, vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kifogyóban van bizonyos típusú fegyverekből a háború harmadik hetének belépése előtt.

Az ukrán hadsereg az elmúlt órákban egy nagyon fontos akciót hajtott végre, amivel meghiúsította az orosz katonai járművek átkelését egy pontonhídon az Irpin folyónál Hosztomel közelében. Ez különösen amiatt volt fontos, mert az ellenség Kijev felé tart, így ismét lassításra kényszerítették őket.

A CNN a cikkében a Maxar Technologies új műholdképét is megmutatta, amin tisztán látni, hogy a pontonhíd megsemmisült. A híd először március 10-én jelent meg a műholdfelvételeken, és úgy tűnt, megsemmisült.

Március 13-án a közösségi médiában közzétett fotón szintén látható a pontonhíd, amelynek közelében szintén megsemmisült orosz katonai járművek parkoltak. A CNN időközben megerősítette a közösségi médiában közzétett fotó hitelességét, valóban arról a hídról van szó, amik a felvételek mutattak.

Az ukrán erők eddig képesek voltak visszaverni az orosz erők előrenyomulását Kijev felé, ami kulcsfontosságú, mert a főváros elvesztésével valószínűleg az oroszok teljes mértékben átvehetnék az irányítást. A fentebb említett pontonhíd a második ilyen ismert szerkezet, amit a háború miatt építettek az oroszok. Az invázió első felében az orosz erők az elzárt csernobili zónában építettek egy hasonló pontonhidat a Pripjat folyón, amin több tucatnyi katonai jármű kelt át.