Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt – közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója.

„Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak.

Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások – tette hozzá.

A kormányzó közölte pénteken azt is, hogy csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Hozzátette, hogy az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.

MTI

A Sky News a hágai székhelyű Nemzetközi Eltűnt Személyek Bizottságának legfrissebb adatai nyomán számolt be arról, hogy a háború kezdete óta több mint 15 ezer ember tűnt el Ukrajnában, akiknek hollétéről a mai napig nem tudni semmit.

A bizottság kijevi irodájának egyik tisztviselője megosztotta, nem tudni, hogy hány embert szállítottak el erőszakkal Ukrajnából, hányat tartanak fogva Oroszországban, hányak élnek még és vannak elválasztva családjuktól, ahogyan az is rejtély, hogy hány embert öltek meg és temettek el rögtönzött sírokba.

Anna Voskobojnyik hónapok óta keresi 38 éves fiát, Olekszijt, akit tudomása szerint három hónappal ezelőtt fogtak el az oroszok egy herszoni ellenőrzőponton, ám azóta semmit sem lehet tudni róla. Azóta ráadásul az oroszok már kivonultak Herszonból, ám a férfi hollétéről semmit sem tudni.

Egyes területeken, mint például a porig bombázott Herszon, jóval nehezebb az eltűnt személyek felkutatása, hiszen a kommunikációs csatornák még mindig hiányosak, az oroszok által hagyott aknák pedig továbbra is masszív fenyegetést jelentenek. Csak Herszonban több mint 900 embert tartanak nyilván eltűntként, köztük pedig vannak helyi politikusok, papok, de egyszerű polgárok is.

A nyugati országok már a háború február végi kirobbanása óta támogatják Ukrajnát annak érdekében, hogy az ukrán erők visszaszorítsák az oroszokat, ám úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök most ennél is tovább akar menni, és minden területet vissza akar foglalni Oroszországtól, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is.

Az ukrán elnök kijelentése szerint a Krímet, Luhanszkot és Donyecket is vissza kell foglalni az oroszoktól, erről pedig a Financial Times-nak adott interjújában beszélt részletesen. A Sky News jelentése szerint Zelenszkij úgy fogalmazott, az oroszoknak vissza kell adniuk minden területet, meglátása szerint ugyanis ha folytatódnak a harcok, akkor esély sincs a diplomáciai úton történő békemegállapodásra.

Kiemelte, amennyiben Ukrajna nem kapja vissza minden területét, úgy a háború csak kis időre érne véget, s „csak idő kérdése, hogy mikor kezdődik újra”. Úgy fogalmazott,

Hangsúlyozta, ha ez a megoldás nem foglalja magában a megszállás megszüntetését és a Krím orosz fennhatóság alatt marad, „akkor senki se vesztegesse erre az idejét”, mivel szerinte ez „időpocsékolás” lenne.

Mióta az ukrán tisztviselők jelezték, hogy vissza akarják foglalni a Krímet, talán senki sem gondolta volna, hogy erre van esély, ám az ukrán előrenyomulás némi reményt ébresztett a lehetőség kapcsán, noha azt is meg kell jegyezni, hogy nem lesz egyszerű, és nem is a közeljövőben fog megtörténni.

Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár.

„Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin elnök győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta.

Segíteni kell Ukrajna jogos önvédelmét

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert „nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, „de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”. Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. „A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának – mondta.

Meg akarják erősíteni Ukrajna védelmét

Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is. „Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá.

Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

„Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki. Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, „a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

(MTI)