Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Miguel Berger, Németország brit nagykövete a Sophy Ridge on Sunday című műsorban közölte, miszerint újabb menekülthullámra számít az elkövetkező hetekben, ahogy Ukrajnában egyre hidegebbre fordul az idő.

Kifejtette, hogy az ukrán lakosságnak nemcsak az oroszok légicsapásaival, az áramkimaradásokkal és egyéb nehézségekkel kellett szembenéznie, hanem azzal is, hogy a hőmérséklet egyre csökken, emellett számos városban, köztük Kijevben is havazott.

A nagykövet hozzátette, hogy a háború kezdete óta ukrán menekültek százezrei érkeztek Németországba, majd arról kérdezték, véleménye szerint történt-e valamilyen jótékony változás a Moszkva és Kijev közötti lehetséges béketárgyalásokat illetően – írta a Sky News.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is reagált az orosz olajárplafonnal kapcsolatos hírekre, ám elég kevésre tartotta a dolgot, mondván, mindez nem elegendő ahhoz, hogy visszatartsa Oroszországot a háborútól.

A szombat esti videóbeszédében arra utalt, csak idő kérdése, hogy mikor kell majd ennél sokkal erősebb eszközöket bevetni, emellett sajnálta, hogy az egyéb megoldásokra pazarolt idő addig mind elveszik – írta a The Guardian.

Az uniós tagállamok mellett a G7-csoport és Ausztrália is jelezte korábban, hogy alkalmazni fogja a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, amely által nem kerülhet többe hordónként 60 dollárnál.

A célja az, hogy csökkentsék Oroszország bevételeit, ezzel gátolva a háború finanszírozását, s egyúttal stabilizálják a globális energiaárakat, így nem meglepő, hogy Moszkva határozottan ellenezte mindezt, majd kijelentette, hogy nem fog olajat szállítani az árplafont támogató országoknak.

Alekszandr Lukasenko elnök nemrégiben arról nyilatkozott, miszerint Oroszország és Fehéroroszország készen áll a békére, Ukrajna azonban nem hajlandó a tárgyalóasztalhoz ülni, s így nemigen fognak egyhamar előbbre jutni.

Az orosz védelmi miniszterrel, Szergej Sojguval folytatott megbeszélésén Lukasenko kifejtette, nyilvánvaló, hogy mások azt várják el tőlük, éljenek békében, s országaik erre készen is állnak, ám Kijev kapcsán ez már nem mondható el.

Az USA is meggondolta magát a megbeszéléseket illetően

A hét elején Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy hajlandó lenne találkozni Vlagyimir Putyinnal, amennyiben az orosz államfő érdeklődést mutatna a háború befejezése iránt, ám ezek a kilátások gyorsan füstbe mentek – közölte a Sky News.

Ugyanis a Kreml közölte, ennek megvalósításához arra lenne szükség, hogy a Nyugat elismerje a négy ukrajnai régió Oroszországhoz történő csatolását, így hát nem is olyan meglepő, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője visszakozott ennek kapcsán.

A Reuters szerint John Kirby korábban azt állította, hogy jelenleg nem állnak azon a ponton, ahol az orosz vezetővel való tárgyalások „gyümölcsöző útnak” tűnnének, ezért Bidennek most nincsenek erre vonatkozó szándékai.

Oroszország olyan „rendkívüli” mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián.

Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de „jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok”. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá.

Lelassult az ukrajnai háború

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus.

A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újrendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

(MTI)

Ukrán katonák vesznek részt Csehországban egy előre betervezett hadgyakorlaton – közölte Karel Rehla tábornok, a cseh hadsereg vezérkari főnöke vasárnap Prágában. A cseh védelmi minisztérium biztonsági okokból nem közölte, hogy hány katona tartózkodik Csehországban, illetve mikor és hogyan érkeztek az országba.

A cseh parlament november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, miszerint a jövő év végéig a csehek mintegy 4000 ukrán katona számára biztosítanak speciális kiképzést. A kiképzésre négy egy-egy hónapos szakaszban kerül sor.

„Ukrán katonák vannak a Libavá katonai körzetben egy tervezett hadgyakorlaton” – mondta Karel Rehla az iDnes című hírportálnak. David Jires, a védelmi tárca kommunikációs osztályának igazgatója szerint az ukránok a parlamentben jóváhagyott jövő évi speciális kiképzéseket készítik elő a csehekkel.

A prágai védelmi tárca korábbi közlése szerint a cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogja kiképezni. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival. A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba -, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

(MTI)