Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Moldova mindenképpen ki akar törni abból a szorult helyzetből, amelybe függetlensége óta került. Az Ukrajna és Románia között, az unió keleti határánál található nemzet Európa legszegényebb országának tekinthető, immáron évtizedek óta.

Moldova súlyos problémákkal nézett szembe 1991-es függetlensége óta: az országot megbénította a korrupció, Moszkva és a Nyugat között folyamatosan hintapolitikát folytattak a különböző vezetőkkel, és még ott van a transznyisztriai konfliktus is, amely szintén Moszkva machinációinak eredménye.

Natalia Gavrilita, Moldova miniszterelnöke a Davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy már az Ukrajna elleni invázió előtt úgy döntöttek, készen állnak az európai jövőre és ez csak megerősödött bennük – idézte a Luxembourg Times.

Gavrilita kijelentette, hogy a 2.6 milliós ország megkezdte már az intézményei megerősítését és a jogállamiság fejlesztését, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy uniós tagjelöltként felmerüljenek. A gazdasági nehézségek és a Moszkvától való energiafüggőség miatt meg van kötve a kezük, ezért is lenne fontos, hogy megszerezzék az unió védőernyőjét:

Egészen 2018-ig azonban igencsak problémás volt a kapcsolat az Európai Unió és Moldova között, négy éve az Európai Unió ugyanis felfüggesztette a fejlesztési segélyét az országnak, miután nem hajtották végre a beígért reformokat és hatalmas pénzmosási botrány robbant ki az uniós pénzek kapcsán.

Egy évvel később Maia Sandu akkori miniszterelnök, jelenleg elnök megígérte, hogy most már tényleg jönnek a hatalmas reformok, nagytakarítást végeznek a pénznyelő állami vállalatoknak és a jelentősen átpolitizált igazságszolgáltatást is megreformálják.

Ezek a törekvések szintén lassúbbá váltak, mivel ideiglenesen Sandut is eltávolította, majd kitört a koronavírus-járvány, berobbantak a földgázárak, valamint jelentős terhet ró rájuk a háború, mivel több tízezer menekült érkezett hozzájuk.

A gazdaság eközben kis túlzással romokban, idén áprilisban 27 százalékos inflációt mértek az országban, amely teljesen megette a 2021-es 14 százalékos gazdasági fejlődést, amely inkább a COVID-sokk miatti visszapattanásnak volt betudható.

Habár annak a veszélye, hogy Moldovát berántják a háborúba, jelentősen csökkent, a moldovai vezetés továbbra is tart attól, hogy középtávon veszélyt jelent az orosz agresszió a régió stabilitására. Gavrilita hangsúlyozta, Moldova ragaszkodik a katonai semlegességéhez, védelmi beruházásokat is végre akarnak hajtani.

Gavrilita azt kérte a világtól, hogy küldjenek segélyt az ország számára. Mint fogalmazott, Moldovának legalább 400 millió euróra lenne szüksége, hogy az adósságát és valutáját kontrollálni tudja – ebből a segélyből az EU 53 millió eurót fedezne, de a miniszterelnök szerint Moldova más nemzetekkel is tárgyalásban van.

Nem véletlen, hogy a moldovai miniszterelnök Davosban kijelentette, történelmi lehetőség előtt állnak, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz – idézte a Moldpres. Szerinte ezzel az is jár, hogy az EU ahhoz igazítja a szomszédpolitikáját, amely az új valóság:

„Ki kell használnunk ezt a történelmi lehetőséget, amikor minden állam intézményeit ugyanazon irányvonal mentén egyesültek, a szabadság és a demokrácia irányába. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy folytassuk az uniópárti politikánkat, hogy ne hagyjuk ki az igazi európai állammá válást a következő generációk érdekében”

Hozzátette: történelmi lehetőség előtt állunk, hogy a szabad és demokratikus világhoz csatlakozzunk. Moldova mindenképpen az Európai Unió tagja akar lenni. Ez fejlődést és biztonságot adna nekünk. Európa olyan országokat kapna, amelyek osztják az értékeit, Moldova is ilyen ország.

Mint ismert, az ukrán hatóságok kedden közölték, hogy egy mariupoli lakóház romjai alatt 200 holttestet találtak a munkások az alagsorban, a tragédia pedig sajnos tökéletesen példázza, hogy milyen kegyetlenül ostromolták az orosz erők az ukrán kikötővárost.

Napról napra kerülnek elő újabb és újabb bizonyítékok az orosz hadsereg agresszivitására, a három hónapja tartó háború végé pedig még senki sem látja. Petro Andriuscsenko, a polgármester tanácsadója a felfedezett holttestek kapcsán elárulta, amikor rájuk találtak, már bomlásnak indultak, a környéket pedig átható és elviselhetetlen bűz lengte be.

Mariupol városa kétségkívül az egyik legbrutálisabban ostromlott ukrán város a háborúban, az Azovsztalban lévő utolsó védők azonban végül megadták magukat, így a múlt héten véget ért Mariupol ostroma. Az orosz erők azóta már elfoglalták a lebombázott város többi részét is, s bár a háború előtt mintegy 450 ezer ember lakta a kikötővárost, mára alig 100 ezer ember maradt Mariupolban, ám többségük víz, élelem, fűtés és áram nélkül maradt. Az alábbi felvételen pedig látható, hogy milyen pusztítást végeztek az oroszok a városban: