Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

ÉLŐ

AKTUÁLIS

2026.01.19, hétfő

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.05.29 - 19:21
Törökország nem enged: ellenzik Svédország és Finnország NATO-csatlakozását

Recep Tayyip Erdogan török elnök szándékai nem változtak, ha rajta múlik, akkor sem a svédek, sem a finnek nem lesznek a NATO tagjai. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásokat folytatott a svéd és a finn delegációval a múlt héten, miután az északi országok megpróbálják elérni, hogy a törökök rábólintsanak a NATO-tagságukra. 

Erdogan kijelentette a megbeszélések kapcsán, hogy azok nem az „elvárt szinten“ zajlottak, és Ankarát nem sikerült meggyőzniük arról, hogy megváltoztassák a döntésüket. 

„Amíg Tayyip Erdogan a Török Köztársaság vezetője, addig semmiképpen sem mondhatunk igent arra, hogy a terrorizmust támogató országok belépjenek a NATO-ba“

idézi az elnököt a BBC. 

Az összes Nato-tagország támogatása nélkül Svédország és Finnország nem csatlakozhat a katonai szövetséghez, azonban Törökország azzal vádolja, hogy kurd fegyvereseket támogatnak. 

Az állításokat mindkét északi ország tagadja, Törökország viszont biztos benne, és nem akarják, hogy abban az esetben, ha a svédek és a finnek NATO-tagok lesznek, török katonai titkokat osszanak meg a kurdokkal. 

A svédek és a finnek korábban csatlakoztak más uniós országokhoz, amelyek fegyverembargót vezettek be Törökországgal szemben, miután a szíriai kurd csoportok elleni hadműveleteket hajtott végre.

Tovább
2022.05.29 - 18:15
Műholdfelvételek buktathattak le egy újabb orosz hajót Szíriában, rengeteg lopott gabona lehet a raktérben

A képek alapján nagyon is úgy tűnik, hogy Oroszország fokozza az erre irányuló tevékenységeit, miközben megakadályozza, hogy Ukrajna árukat exportáljon a kikötőiből.

Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azzal vádolta Oroszországot, hogy „fokozatosan ellopja” az ukrán élelmiszeralapanyagokat, majd megpróbálja eladni azokat, állításait pedig a krími Szevasztopol kikötőjéről készült műholdas felvételek is bizonyítani látszanak.

A Maxar Technologies még május 19-én és 21-én készült képein két orosz zászló alatt közlekedő ömlesztettáru-szállító hajó látható, a Matroz Poznics és a Matroz Kozska, amint gabonasilók mellett dokkolnak, miközben feltehetőleg lopott ukrán gabonát öntenek a nyitott raktérbe.

A MarineTraffic.com hajómegfigyelő oldal szerint mostanra mindkét hajó elhagyta a kikötőt, eszerint a Matroz Poznics az Égei-tengeren hajózott, miközben Bejrút felé tartott, a Matroz Kozska pedig is a Fekete-tengeren folytatta az útját.

Ennek ellenére nehéz megállapítani, hogy a hajókra valóban ukrán gabonát rakodtak, az viszont tény, hogy az Oroszországhoz csatolt Krím kevés gabonát termel, ellentétben a tőle közvetlenül északra fekvő Herszonnal és Zaporizzsjával, amelyek mezőgazdasági szempontból gazdag régióknak számítanak. Egyes ukrán tisztviselők, valamint néhány ipari forrás korábban arról számolt be a CNN-nek, hogy az orosz erők a megszállt ukrán területeken több silót is kiürítettek, majd a gabonát délre szállították. A hónap elején a Matroz Poznics pedig hasonló küldetést hajtott végre, amikor gabonákkal megrakodva a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre hajózott.

Eredetileg Egyiptomba indult volna a rakományával, ám az ukrán hatóságok figyelmeztetése után Alexandriából visszafordították, illetve Bejrútba sem engedték be, így végül a szíriai Latakiában kötött ki, ahol Oroszország évek óta támogatja Bassár el-Aszad rezsimjét. Ezáltal nagyon is úgy tűnik, hogy Oroszország fokozza az ukrán gabona ellopására irányuló tevékenységeit, miközben folytatja az ország elleni háborúját. Ugyanakkor azt is megakadályozza, hogy Ukrajna árukat exportáljon a kikötőiből, amely tovább növeli a globális élelmiszerválságra irányuló félelmeket.

A CNN jelentése szerint egy orosz hajó már megérkezett Szíriába, rajta az állítólagosan ellopott gabonával. A Maxar Technologies felvételei azt mutatják, hogy az orosz hajó már a szíriai Latakia kikötőjében van. Az elmúlt négy hétben ez volt a második ilyen eset, ami kiderült a műholdfelvételeknek köszönhetően.

Becslések szerint a hajó mintegy 30 ezer tonna gabonát szállíthatott, addig összesen már 400 ezer tonnát foglalhattak le az oroszok. A búza tonnánkénti ára 400 dollár körül mozog a világpiacon, ami idén meredek emelkedést mutatott.

Tovább
2022.05.29 - 17:17
Zelenszkij február óta először látogatott a Kijeven kívüli frontvonalra

Az ukrán elnök állami kitüntetéseket adott át a katonáknak, valamint arról biztosított, hogy „mindent helyreállítanak és megtöltenek élettel ott, ahol a gonosz járt”.

Volodimir Zelenszkij a háború óta először járt a fővároson kívüli frontvonalon, ennek során Harkovban látogatta meg az Ukrán Fegyveres Erők tagjait, akiknek elismerően gratulált, valamint ajándékokat osztott szét közöttük, hálája jeleként a katonák szolgálataiért.

„Önök minden áldott nap, az életüket kockáztatva harcolnak értünk és Ukrajna szabadságáért, ezért nem is érezhetek mást, mint határtalan büszkeséget a védőink iránt” – mondta, miközben állami kitüntetéseket adott át a katonáknak.

Harkov egy része nemrégiben került ismét ukrán ellenőrzés alá, miután sikeresen visszafoglalták az oroszoktól, az elnök pedig a parancsnokokkal is találkozott, akik beszámoltak a régió jelenlegi helyzetéről – írta a The Guardian.

Az rbc.ua hírportál szerint Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak a Telegramon azt írta, Harkov régiójának 31 százaléka jelenleg orosz megszállás alatt áll, 5 százalék viszont ismét ukrán fennhatóság alá került.

Majd hozzátette, az ukrán vezető szemügyre vette az oroszok által okozott pusztítást, amely a megyében keletkezett, a lerombolt lakóépületek láttán pedig megjegyezte, hogy a helyükre bombabiztos óvóhelyeket kell építeni.

„2229 lerombolt ház Harkovban és a megyében. Mindent helyreállítunk, újjáépítünk és megtöltünk élettel ott, ahol a gonosz járt” – hangsúlyozta az elnök.

Tovább
2022.05.29 - 16:29
Oroszország továbbra is elutasítja a nukleáris fegyverek bevetését

Oroszország londoni nagykövete határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem „korlátozott hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében.

Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.

Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött – mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy „Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni”.

Andrej Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.

A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni.

Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.

Kelin szerint ennek „semmi köze a jelenlegi hadművelethez”.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul.

Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint „a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki”, és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Andrej Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev „nagyon nagy város”.

A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.

Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami „nem túl nagy különbség”.

(MTI)

Tovább
2022.05.29 - 15:57
Lengyelország feljebb kapcsolt, AHS Krab önjáró lövegeket adományozott Ukrajnának

A Twitteren közzétett fotón az említett katonai eszközök láthatók, amelyek rendkívül hatékony fegyvernek számítanak, egyben elképesztő pusztításra képesek.

Az állami média beszámolója szerint Lengyelország beleegyezett, hogy tüzérséget küld Ukrajnába, amely alapján 18 darab 155 mm-es AHS Krab önjáró tarackokat adományoztak az országnak, ezzel támogatva az orosz invázió elleni harcát.

A modern lövegek rendkívül hatékony fegyvernek számítanak, amelyek maximális hatótávolsága 40 km, normál hatótávolsága 30 km. A Topaz nevet viselő rendszer pedig képes meghatározni a felderített célpontok jelentőségét, majd a megosztott információk alapján akár több Krab egyszerre is támadhatja a legfontosabbakat.

Korábban az volt a terv, hogy Lengyelország márciusban 28 darab MiG-29-es repülőgépet ad át Ukrajnának, mégpedig az Egyesült Államokon keresztül, ez azonban a Fehér Ház tiltakozását követően meghiúsult – írta a The Guardian.

Majd az Egyesült Királyság múlt hónapban közölte, miszerint brit Challenger 2 harckocsikat szállítana Lengyelországba, hogy Varsó cserébe több T-72-es Ural harckocsit tudjon eljuttatni Ukrajnának, amelyet a Szovjetunióban terveztek 1971-ben, majd 2005-ig Oroszországban gyártottak.

Tovább
1 … 565 566 567 568 569 … 1 076