Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.05.30 - 21:48
Putyint csak a bosszú érdekli Margaret Thatcher volt külügyi tanácsadója szerint

Nile Gardiner, Margaret Thatcher egykori külügyi tanácsadója szerint Vlagyimir Putyin „egy nagyon dühös ember”, aki csak a bosszúra gondol sorozatos ukrajnai kudarcai után.

Gardiner az Express.co.uk-nak nyilatkozott az orosz-ukrán háborúról, ott tette a fenti kijelentést az orosz vezetőről. Elismerte azonban, ennek ellenére nem gondolja, hogy Putyin atomfegyverekhez nyúlna: „Az orosz retorika az atomfegyverek bevetéséről a megfélemlítést szolgálja. Klasszikus orosz propaganda: fenyegetésekkel igyekeznek megosztani a nyugati szövetséget.”

Ukrajna orosz megszállása több mint három hónapja kezdődött, azóta több ezer helyi katona és civil vesztette életét és több mint nyolcmillióan hagyták el az országot. Az ukrán sereg azonban komoly ellenállást tanúsít, becsléseik szerint kb. húszezer orosz katona vesztette életét a háborúban és a hadsereg több vezetőjét is megölhették.

Értesülések szerint a hadművelet buktatói miatt a frontvonalon lévő egységek morálja igen alacsony és parancsmegtagadásról is érkeztek hírek. Michael Kimmage, az amerikai Katolikus Egyetem történészprofesszora és a külügyminiszter politikai programját tervező csapat korábbi tagja szerint ez azonban nem meglepő:

„Nagyon jó oka van annak, hogy az orosz oldalon alacsony a morál. A háború nem a tervezettek szerint alakul. A célja a mai napig nem tiszta és egy szomszéddal kell harcolniuk – egy olyan szomszéddal, akikkel könnyedén tudnak kommunikálni -, ez komoly pszichológiai teher” – mondta a szakértő a Newsweeknek.

A háború előrehaladtával egyre türelmetlenebb hangok hallatszanak az orosz hátországból. Alekszej Zsuravjov, a nacionalista Rodina párt elnöke például kijelentette, Európa „előbb ég porrá”, mint hogy Oroszország veszítsen a háborúban. Putyin mindenesetre egyelőre még nem utalt arra, hogy atomfegyvereket vetnének be, nyugati tisztviselők szerint azonban ennek is eljöhet az ideje hamarosan.

Tovább
2022.05.30 - 21:18
EP-elnök: az EU „nem engedheti meg magának”, hogy ne szülessen megállapodás a hatodik szankciócsomagról

Az Európai Parlament elnöke kijelentette, az EU nem engedheti meg magának, hogy elengedje az új szankciócsomag bevezetését.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn, az EU-csúcsot követően kijelentette, az Európai Unió „nem engedheti meg magának”, hogy ne szülessen megállapodás az Oroszország elleni hatodik szankciócsomag bevezetéséről. Úgy fogalmazott, nagyon reméli, hogy lesz megállapodás, mert az EU nem engedheti meg magának, hogy ne legyen.

Az EP-elnök azt követően tette kijelentéseit, hogy találkozott az uniós tagállamok vezetőivel Brüsszelben, az EU-csúcson, ahol az ülést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, megérti az egyes országok előtt álló kihívásokat, „de van egy határ, ameddig elmehetünk, utána azonban nem engedhetünk meg annyi rugalmasságot, máskülönben elveszítjük hitelességünket a lakosság szemében” – idézte a CNN.

Metsola elismerte, „sosem könnyű elfogadni” ezeket a szankciócsomagokat, ám ő még mindig abban reménykedik, hogy az EU képes lesz olyan megállapodásra jutni, melyben a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Rámutatott, nyilvánvalóan azt szerették volna elérni a hétfői EU-csúcson, hogy elfogadják a hatodik szankciócsomagot, és ezt „továbbra is hangoztatni” fogják.

Kitért Ukrajna esetleges uniós tagságára is, melynek kapcsán türelmet kért, ám megjegyzései pozitív hangvételűek voltak a lehetséges csatlakozás kapcsán. Úgy fogalmazott, véleménye szerint „nincs más választás, minthogy Ukrajnát még közelebb hozzuk magunkhoz”, és az lenne a legrosszabb ebben a helyzetben, ha az EU azt a képet festené magáról, hogy habozik a kérdést illetően. Úgy zárta a témát, hogy amire most Ukrajnának szüksége van, „az a remény és a perspektíva”.

Tovább
2022.05.30 - 20:16
Ukrán merényletről számoltak be az oroszok, egyre több terrortámadást rögzítenek

Az oroszok tájékoztatása szerint egyre gyakoribbá válnak ezek a támadások a háború ideje alatt.

Mikolajivban az Okean hajógyár területén lévő hangárra mért tüzérségi csapás következtében több mint 15 ukrán harckocsi és gyalogsági harcjármű, valamint öt nagykaliberű tüzérségi löveg semmisült meg – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

  A tábornok szerint az orosz rakéta- és tüzérségi erők emellett az elmúlt nap folyamán 62 vezetési pontot semmisítettek meg, köztük a déli műveleti parancsnokságét a Mikolajiv megyei Novij Buhnál, valamint csapást mértek 593 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 55 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-ütegre, négy BM-21 Grad típusú rakétasorozatvetőre, 46 fegyverre és katonai felszerelésre, valamint egy lőszerraktárra.

Az orosz védelmi tárca délután közölte, hogy precíziós lőszerrel végrehajtott csapásban megsemmisült egy olasz gyártmányú tarackokból álló üteg is. Korábbi közlés szerint Olaszország FH70-es tarackokat szállított Ukrajnában. Konasenkov beszámolója értelmében nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők két zászlóaljparancsnoksági állását, egy kommunikációs központot, valamint 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

A harcászati légierő harci gépei és drónjai három vezetési pontra, valamint 67 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében 320 „nacionalista” életét vesztette és 47 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált. A légierő 15 ukrán drónt és kilenc Szmercs rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború közepe óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1064 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3323 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 451 rakétasorozatvetőt, 1731 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3294 speciális katonai járművet veszítettek.

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram-csatornáján közölte, hogy orosz erők ellenőrzés alá vették a Zaporizzsja megyei Kamusevaha község 80-90 százalékát. A RIA Novosztyi hírügynökség helyszíni tudósítója hétfő reggel azt jelentette a luhanszki régióban lévő Szjevjerodonyeckből, hogy az ukrán hadsereg tüzet nyitott azokra a lakónegyedekre, amelyeket a luhanszki „népi milícia” egységei elfoglaltak tőle. Korábban Ivan Filiponyenko, a milícia szóvivője azt közölte, hogy az alakulatnak az orosz fegyveres erő támogatásával sikerült beékelődnie a városba.

Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője vasárnap éjjel arról tett bejelentést, hogy az ukrán fegyveres erők a nap folyamán két sikertelen kísérletet tettek a védelmi vonal áttörésére Davidiv Brid falu közelében. Sztremouszov szerint az ukrán hadsereg végül legalább 70 katonáját elesett katonáját hagyta a harctéren. Hangot adott feltételezésének, miszerint az ukránok csak az első kísérlet során mintegy 200 embert és 20 járművet veszítettek.

A Zaporizzsja megyei Melitopolban három önkéntes megsérült, amikor humanitárius segélyt szállító személyautójuk alatt működésbe lépett egy, a csatornában elhelyezett bomba. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai megyei katonai-polgári közigazgatási főtanácsának tagja azt mondta, hogy a merényletet egy ukrán diverzáns felderítő csoport hajtotta végre. A helyi hatóságok a történteket terrorcselekménynek minősítették.

Rogov a Komszomolszkaja Pravda rádiónak elmondta, hogy a régióban mind gyakoribbá válnak a „terrortámadások”. Példaként említette az Akimivka melletti vasúti híd felrobbantását és vasúti pálya megrongálását Melitopolban. A Donyec-medence több városából jelentettek áldozatokkal járó ukrán tüzérségi támadást hétfőn a helyi hatóságok. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felháborítónak nevezte, hogy az ukrán hadsereg polgári célpontokra mér csapást. Az hangoztatta, hogy az orosz hadsereg éppen ettől kívánja megóvni a civil lakosságot.

(MTI)

Tovább
2022.05.30 - 19:30
„Nem biztos, hogy Ukrajna jobban járna Putyin leváltásával”

Ukrajna volt külügyminisztere, Pavlo Klimkin egy rádióinterjúban elmondta, nem biztos, hogy jobban járna az ország akkor, ha Vlagyimir Putyinnal valami történne.

Az ukrán Radio NV-nek adott interjút az ukrán külügyminisztériumi pozíciót 2014 és 2019 között betöltő Pavlo Klimkin elmondta, még ha Vlagyimir Putyint sikerül is eltávolítani a hatalomból, nem biztos, hogy Ukrajna jól járna, még ha az ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij is kerülne a helyére.

„Egy orosz kormányváltás nem feltétlenül szolgálja Ukrajna érdekeit. Vannak olyanok Oroszországban, akik másféle játékot játszanak. Sokan például Navalnijt képzelik el utódként. Nem zárnám ki, hogy pont ez a Kremlin célja, azt mondanák: »Nézzétek, most már minden rendben, gyorsan oldjátok fel a szankciókat, béküljünk ki!« Sok dolog játszhat az ellenfeleink kezére.”

Klimkin szerint Ukrajna biztonságának garanciái és a fegyverszállítmányok megakadályozhatják Európa destabilizációját: „Most már nem csak kérni, egyenesen zaklatni kell a Nyugatot, és tudtukra adni, hogy a biztonsági együttműködésünk az egyetlen esély arra, hogy erőt mutatva tudjunk tárgyalni Putyinnal.”

„Ez az erő az egyetlen dolog, aminek segítségével szerintem tudatosan beszélni tudunk ehhez a rezsimhez, és most nem a tárgyalásokra gondolok. Más opció nincs, ezt a Nyugatnak meg kell értenie. Ha sikerül legyőznie minket, az kinyitja Pandora szelencéjét, Európát biztosan megrengeti, de könnyen lehet, hogy a világ nagy részét is.”

Sokan Navalnijt tartják annak, aki Putyin egyetlen érdemi ellenfele lehet. Az ellenzéki politikust márciusban azonban kilenc év fegyházra ítélték csalásért és a bíróság megsértéséért, ami viszont az ukránok számára aggasztóbb lehet az, ahogy a Krím-félsziget megszállásakor nyilatkozott. Akkor Navalnij azt mondta, hogy a terület „már Oroszország része, és nem egy kolbászos szendvics, amit oda-vissza passzolgathatunk.”

Tovább
2022.05.30 - 18:27
Egy nagyon súlyos hiányosság szivároghatott ki az orosz hadseregről

Hírszerzési információk szerint az orosz hadseregben nincs olyan magasan képzett és széles hatáskörű tiszthelyettesi állomány, mint a nyugati hadseregekben, amely bizonyos feladatokat el tudna látni.

A brit katonai hírszerzés hétfői helyzetértékelése szerint valószínűleg súlyos veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg Ukrajnában harcoló közepes és alacsony rendfokozatú altiszti állománya, és helyi kiterjedésű zendülésekről is érkeznek hitelt érdemlő hírek.

 A londoni védelmi minisztérium által közzétett legújabb hírszerzési beszámoló szerint az orosz altisztek körében elszenvedett súlyos mértékű veszteségek fő okai között szerepel, hogy a dandár- és zászlóaljparancsnokok a veszélyes műveletek első vonalában harcolnak, mivel ellentmondást nem tűrő módon kérik rajtuk számon alakulatuk teljesítményét.

Mindemellett e tiszteknek kell irányítaniuk a legalacsonyabb szintű hadszíntéri műveleteket is, mert az orosz hadseregben nincs olyan magasan képzett és széles hatáskörű tiszthelyettesi állomány, amely a nyugati hadseregekben ezeket a feladatokat ellátja – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett új információcsomagjában.

A helyzetértékelés szerint a hivatásos fiatal tisztek körében elszenvedett nagyarányú veszteségek valószínűleg még tovább súlyosbítják az orosz hadsereg vezénylési és ellenőrzési gyakorlatának korszerűsítési folyamatát terhelő állandósult problémákat.

Ennél is közvetlenebb gond azonban, hogy a hadszíntéri harccsoportok, amelyeket számos más egység túlélőiből csoportosítanak újra, jó eséllyel kevéssé hatékonyak, tekintettel az altisztek hiányára – áll a brit katonai hírszerzés hétfői beszámolójában. A tájékoztatás szerint ráadásul több megbízható jelentés érkezik arról is, hogy az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok körében helyi kiterjedésű zendülések kezdődtek, és ebben a helyzetben a tapasztalt, hiteles szakasz- és századparancsnokok hiányának valószínűsíthető következménye a morál további romlása és a gyenge katonai fegyelem tartóssá válása lesz.

London nem először utal arra, hogy az orosz hadsereget komoly veszteségek érhették az ukrajnai háborúban. A brit katonai hírszerzés egyik legutóbbi beszámolója azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háború februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszthette.

Egy másik, nem sokkal később ismertetett brit katonai hírszerzési értesülés szerint az ukrajnai háború első három hónapjában meghalt orosz katonák száma valószínűleg hasonló a Szovjetunió által az afganisztáni háború kilenc éve alatt elszenvedett veszteségekéhez, és ebben a helyzetben Oroszország jelentős létszámú „segéderőket” – köztük több ezer csecsen fegyverest – is bevet Ukrajnában.

(MTI)

Tovább