Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz állami televízió egyik műsorvezetője, Olga Szkabejeva, a Rosszija-1 című műsorában azt állította, a Kreml ukrajnai különleges művelete véget ért, majd megkezdődött „a harmadik világháború”.

A nézőkhöz szólva arra utalt, Oroszország jelenleg egy olyan helyzettel néz szembe, amikor „kénytelen demilitarizálni” nemcsak Ukrajnát, hanem az egész NATO-t, erről pedig az ukrán hírportál, a Ukraine World is beszámolt.

A múlt hét folyamán az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba kijelentette, hogy az országnak most nehézfegyverekre van szüksége, amelyekkel hatékonyan vehetik fel a harcot az orosz megszállókkal szemben Kelet-Ukrajnában, hozzátéve, hogy a béketárgyalások jelenleg „nem igazán kerülnek sorra”.

A Sky News cikkéből kiderül, miszerint Joe Biden elutasította azokat a híreket, hogy az Egyesült Államok azt fontolgatja, nagy hatótávolságú rakétarendszereket küld az országba, amely egy lehetséges csapást jelent Ukrajna számára.

Ukrajna ígéretet tett arra, hogy minden lehetséges módszerrel felkutatja a háborús bűnelkövetőket. Több ezer ilyen esetet regisztráltak, így akár hosszú évekig is eltarthat a folyamat, és sok olyan eset is lehetséges, amiknek nem találják meg a bűnöseit.

Független attól, hogy háború zajlik Ukrajnában, egyre több orosz katonát állítanak bíróság elé, akiket akár napok alatt felelősségre tudnak vonni. Ez most ismét megtörtént, újabb orosz katonák kaptak súlyos ítéletet.

Egy ukrán bíróság 11 és fél év börtönbüntetésre ítélte kedden a két elfogott orosz katonát, akik egy kelet-ukrajnai városban lövöldöztek. Rövid időn belül ez a második ilyen ítélet, amikor háborús bűnök elkövetésében találnak bűnösnek katonákat.

Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov az elmúlt héten mindketten bűnösnek vallották magukat. Ez valószínűleg enyhítő körülmény jelentett az esetükben, de így is nagyon hosszú ideig lesznek börtönben. A hírről a The Guardian is beszámolt a Reuters jelentésén keresztül.

Több mint sűrű volt a hétfői nap Brüsszelben, miután egy fordulat végén sikerült megállapodást kötniük a feleknek az olajembargóról. Több mint egy hónapon át zajlott erről a vita, többek között Magyarország sem hagyta magát.

A születésnapos Orbán Viktor magyar miniszterelnökként állt ki honfitársaiért, és megvédte a rezsicsökkentést, így többek között a családokat is. Ezzel azonban korántsem ért véget a szankciók sora, újabb és újabb csomagok kerülhetnek bevezetésre.

Legutóbb az olajembargó volt a fő téma, de más területeken is korlátozzák az orosz gazdaságot. Moszkva köszöni, jól van, és biztosak abban, hogy más országok majd igényt fognak tartani az olajkészleteikre.

Mindeközben már a hetedik szankciós csomagról beszélnek, ami akár a gázembargót is magában foglalhatná. Kaja Kallas észt miniszterelnök az újságírók előtt Brüsszelben azt mondta, folytatni kell a szankciós politikát, és bevezetni a hetedik csomagot.

„Úgy gondolom, hogy a gázt is tartalmaznia kellene a hetedik csomagnak, de én is realista vagyok, nem hiszem, hogy benne lesz.” Az észt miniszterelnök tisztességes kompromisszumként beszélt a most elfogadott olajembargóról, de úgy látja, ennél többre van szükség.

„Ez volt a legjobb, ami tehettünk.” – idézte a The Guardian a tisztviselőt a Reuters hírügynökségen keresztül. „Tegnap még nagyon szkeptikus voltam, hogy sikerül megállapodásra jutnunk, szóval pozitívum, hogy sikerült.”

Karl Nehammer osztrák kancellár kizárta, hogy a gázembargó téma legyen az ülésen, szerinte az orosz olajat sokkal könnyebb kompenzálni, míg a gáz kérdése teljesen más.