Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.06.03 - 15:07
A csecsenek rettegett vezére vészjósló üzenetet fogalmazott meg az ukrán háborúról

Szó sincs arról, hogy az orosz erők visszavennének, sokkal inkább azon dolgoznak, hogy felgyorsítsák a folyamatot.

Új, a taktika javításán alapuló feladatokat tűzött ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aminek következtében az ukrajnai „különleges hadművelet” gyorsított ütemben fog haladni – közölte Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken a Telegram-csatornáján.

Sojgu csütörtökön Moszkvában fogadta Kadirovot, akivel a csecsen vezető szerint megvitatta a különleges művelet több vonatkozását és az együttműködés további lehetőségeit. A politikus a haditervvel kapcsolatban további részletekbe nem bocsátkozott.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz harci gépek és drónok 37 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 360 „nacionalista” életét vesztette, 49 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált. A légierő nagypontosságú rakétái 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra sújtottak le, a rakéta- és tüzérségi erők pedig több, mint 650 katonai célpontot semmisítettek meg, köztük egy drónirányító központot Mikolajiv megyében. A légvédelem három drónt és három Uragan rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború eddigi száz napja alatt 186 repülőgépet, 129 helikoptert, 1087 drónt, 328 légvédelmi rakétarendszert, 3386 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 462 rakétasorozatvetőt, 1760 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3376 speciális katonai járművet veszítettek.

Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, nem felelnek meg a valóságnak a sikeres ukrán ellentámadásról szóló állítások, és minden katonai betörési kísérletet visszavertek a régióban.

„Herszon megye a határai között maradéktalanul az Oroszországi Föderáció hadseregének ellenőrzése alatt áll” – mondta Sztremouszov. A donyecki „népköztársaság” hatóságainak összesítése szerint a konfliktus eszkalációjának 107 napja alatt az ukrán erők 3714 alkalommal lőtték az entitást, 33 384 különböző lőszert, köztük 28 Tocska-U-, 14 Szmercs-, 39 Uragan- és 5591 Grad-rakétát felhasználva. A támadások következtében 139 civil – köztük hét gyerek – életét vesztette, további 658-an pedig – köztük 53-an gyerekek – megsebesültek.

A szakadár köztásaságokban és Moszkvában a konfliktus eszkalációjának kiinduló pontját egy héttel a száz napja megkezdődött orosz invázió előttre, az ukrán tüzérségi támadások felerősödésének kezdetére datálják. A donyecki területvédelem pénteki bejelentése szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta a szakadár és az orosz erők 224 települést vontak az ellenőrzésük alá.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők a korábbi gyakorlatuknak megfelelően Bahmutban, Jakovlivkában és Korobocskinében iskolákat erődítettek meg katonai célokra, Krasznohorivkában pedig lakóépületekben alakítottak ki tüzelőállásokat, a civilek távozását megakadályozva. Feltartóztatják azokat a lakosokat is, akik az orosz és a szakadár erők által „felszabadított” településekre kívánnak visszatérni.

A tábornok szerint „Ukrajnából és a Donyec-medencei köztársaságokból” Oroszország területére a háború kezdete óta 1 615 457 civilt, köztük 263 004 gyermeket evakuáltak. Elmondta, hogy a védelmi tárca adatbázisa szerint 2 757 351 ember kérelmezte még, hogy Ukrajna 2137 településéről Oroszországba távozhasson.

Emlékeztetett rá, hogy az orosz fegyveres erők naponta reggel nyolctól este hétig két tengeri humanitárius folyosót nyitnak meg, hogy a Ukrajna fekete-tengeri kikötőiben várakozó hajók a nyílt tengerre távozhassanak. Beszámolója szerint orosz katonai és polgári védelmi tűzszerészei 2661,51 hektárnyi területet aknamentesítettek, Oroszországból pedig március 2. óta 25 472,3 tonna humanitárius segélyt szállítottak Ukrajnában és a gyűjtőpontokon további több mint 29 ezer tonnányit készítettek elő.

Kijev egyébként Konasenkov szerint brit anyagi támogatással megrendezett videókat készíttet az ukrán és a nyugati közönség számára a nyugati fegyverek állítólagos nagy hatékonyságáról. Mint mondta, május 28-án a Mikolajiv megyei Meszkivka környékén készítettek propagandafelvélteket, a következő forgatásokat pedig június 5-re és 6-ra tűzték ki. Az eljátszott csatajeleneteket tartalmazó videókban a forgatókönyv szerint „egyszerű ukránok” a békés települések ellen indított támadásokkal fogják vádolni Oroszországot.

(MTI)

Tovább
2022.06.03 - 13:51
A NATO nem túl jó hírekkel szolgált az ukrajnai háború kapcsán

A NATO-főtitkár szerint az ukránok és az oroszok is „nagy árat fizetnek” a háború miatt.

Jens Stoltenberg csütörtökön az amerikai elnökkel tartott megbeszélést, majd ezt követően az újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, miszerint „Ukrajna szövetségeseinek fel kell készülniük egy kimerítő háborúra”.

„Mindenképp fel kell készülnünk egy hosszú útra, ugyanis minden jel arra utal, hogy ez a háború mostanra a kimerülés háborújává vált. Sajnos az ukránok magas árat fizetnek azért, hogy a csatatéren védik saját országukat, ám mindeközben Oroszország is hatalmas veszteségeket szenved” – mondta.

Majd megismételte, hogy a NATO nem akar közvetlen konfrontációba kerülni Oroszországgal, mindemellett hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség „felelősséggel tartozik” azért, hogy támogassa Ukrajnát – írta a The Guardian.

A főtitkár szerint a legtöbb háború, ezáltal valószínűleg a jelenlegi is a tárgyalóasztalnál ér majd véget valamikor, de azt is tudja, hogy „ami a tárgyalóasztal körül történik”, az szorosan összefügg azzal, hogy „mi zajlik éppen a csatatéren”.

Tovább
2022.06.03 - 13:20
Zelenszkij nagyon megállítaná Putyint, mert szerinte ebből komoly gondjai lehetnek a világnak

Az ukrán elnök egyre több érvet hoz fel annak kapcsán, hogy meg kell állítani Vlagyimir Putyint és Oroszországot.

Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában – jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.

 „Nem kerülhetjük meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.

Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára. „Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára” – hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki. „Ebből Fehéroroszország területéről 1211 bevetést hajtottak végre, vagyis az összes bevetés több mint húsz százalékát, továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából” – tette hozzá katonai vezető.

Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat, és megpróbálják elfoglalni teljes hosszában Ukrajna fekete-tengeri partvidékét egészen a Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt lévő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságig.

„Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím-félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát” – tette hozzá Hromov.

(MTI)

Tovább
2022.06.03 - 13:05
Oroszország elárulta, meddig folytatja a háborúját Ukrajnában

A tisztviselő szerint Putyin meg fogja magyarázni, hogy valójában mi történik az ukrán gabonával, miközben Oroszország állhatatosságára figyelmeztetett a háború ügyében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője legutóbbi sajtótájékoztatója során arról nyilatkozott, miszerint „Oroszország addig folytatja a különleges katonai műveletet, amíg minden célját el nem éri Ukrajnában”.

Az orosz ellenőrzés alatt álló luhanszki és donyecki területek kapcsán azt mondta, a hadművelet egyik fő célja, hogy az említett régiókban élő emberek védelmét biztosítsák, ennek érdekében pedig számos intézkedést hoztak, valamint jelentős eredményeket értek el.

Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin a mai nap folyamán találkozik Macky Sall szenegáli elnökkel Szocsiban, a megbeszélés alatt pedig szóba fog kerülni az afrikai kontinens „mélységes aggodalma” is, amelyet a növekvő élelmiszerválság és a műtrágyahiány tekintetében tapasztalnak.

Sall hivatalának közleménye szerint az ország elnökének oroszországi látogatását azon erőfeszítések nyomán tervezték meg, hogy hozzájáruljanak a háborús helyzet deeszkalációjához, valamint felszabaduljanak a blokád alatt álló gabona- és műtrágyakészletek – közölte a The Guardian.

Peszkov szerint az orosz vezető „részletekre kiterjedő” magyarázatot fog adni a szenegáli elnöknek arról, hogy valójában mi történik az ukrán gabonával, ez a téma pedig akkor is napirenden lesz, amikor az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov Törökországba látogat jövő héten.

Tovább
2022.06.03 - 12:35
Lengyelország újabb nemes ígéretet tett Ukrajnának

Lengyelország és Magyarország két fontos szövetséges volt a háború előtt az Európai Unióban, az orosz agresszióra adott reakció azonban élesen eltér egymástól.

Magyarország erősen tartózkodó álláspontot vett fel, azonnal kijelentette, hogy nem fog szállítani Ukrajnának fegyvert, valamint az orosz olajról és gázról sem akar lemondani, akkora alternatívakutatásba sem kezdtek, mint a legtöbb uniós ország.

Lengyelország ezzel szemben a leghangosabb és legtevékenyebb támogatója volt Ukrajnának az első naptól kezdve, nehézfegyvereket és jelentős humanitárius segélyeket is vittek az ukránoknak, valamint azóta is folyamatosan erősítik együttműködésüket.

Ez pedig egy újabb szintet léphet Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke bejelentése alapján, aki közölte, hogy a jövőben a független Ukrajna számára a lengyelek „gazdasági fellegvárként” szolgálhatnak – idézte az Ukrinform.

Morawiecki közölte, hogy a lengyelek már most megpróbálnak minden erejükkel segíteni és ez a jövőben, a független Ukrajnával sem lesz másképp. A kormányfő kiemelte, az Európai Unió megkérte őket, hogy segítsenek a mezőgazdasági termékeket Ukrajnából külföldre szállítani.

„Lengyelországot megkérték erre és elmondtam válaszul a feltételeinket. Kapunk az uniótól támogatásokat a kapacitás és az infrastruktúra bővítésére, aminek segítségével gabonát és más árucikkeket tudunk exportálni Ukrajnából a Közel-Keletre, Afrikába és más helyekre”

Morawiecki közölte, jelenleg számos megállapodást készítenek elő Ukrajna és Lengyelország között, amely ezt lehetővé fogja tenni. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, a béke helyreállítása jelenleg a legfontosabb, hogy a normális gazdasági élet újra beinduljon.

Amennyiben sikerül hatékonyan megindítani a Lengyelországon keresztüli gabona- és egyéb exportot, Putyinnak és bandájának ismét elkezdhet fájni a feje, ugyanis az elmúlt hetekben pont azzal zsarolták a világot, hogy addig visszatartják a tengeri gabonaexportokat, amíg nem oldják fel ellenük a szankciókat.

Tovább