Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Ezt várhatóan egy olyan „népszavazás” fogja megelőzni, mint amelyet Donyeck és Luhanszk függetlenné válása, valamint a Krím-félsziget Orosz Föderációhoz való csatlakozása előzött meg – vitatható körülmények közötti, elsöprő többséggel záródó referendum.

Az Európai Unió viszont jelezte, hogy az ilyen szintű erőszakos integráció szembemegy a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával, még inkább aláásná Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ezért nem fogják elismerni a területek Oroszországhoz való csatolását – írja az Ukrinform.

Az Európai Unió ezen felül mélyen elítélte a Vlagyimir Putyin által kiadott rendeleteket, melyek egyszerűbbé teszik az orosz állampolgárság és az orosz útlevelek biztosítását Herszon és Zaporizzsja megye lakóinak.

Az uniós deklaráció ezen felül elítéli, hogy Oroszország a demokratikusan megválasztott ukrán tisztviselőket erőszakkal akarja leváltani, valamint párhuzamos fizetőeszközként be akarja vezetni a rubelt ezen területekre.

Az Európai Unió ezen felül ismét jelezte elkötelezettségét Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása iránt és azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki a csapatait és katonai felszereléseit Ukrajna területéről.

A háború kezdetén több millió ember indult el Ukrajnából, hogy elmeneküljön a háború elől, akik pedig tudták, magukkal vitték kedvenceiket is, hiszen sokak számára a négylábúak is családtagok.

Szerencsére a menekülteket befogadó országok is gyorsan reagáltak, és ideiglenesen felfüggesztették az állatokra vonatkozó beutazási szabályokat, míg több szervezet és magányszemély is akciót indított, hogy befogadják a háború elől menekülők állatait.

Egyesek pedig egyenesen Ukrajnába utaztak, hogy összeszedjék a hátramaradt állatokat és biztonságos helyre vigyék őket. Az alábbi videót pedig azoknak címezték, akik azt mondták, háborús helyzetben még egy macskát is szinte lehetetlen kimenekíteni az országból – az alábbi felvételen egy épp úton lévő autó látható, melynek hátsó üléséről egy fiatal tehén kacsint ki:

Emmanuel Macron francia elnök az egyik legaktívabb európai vezető volt a háború kitörése óta, többször egyeztetett Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel is, annak reményében, hogy tárgyalásos úton véget lehet vetni a konfliktusnak.

Macron egy ponton azonban érzékelte, hogy Vlagyimir Putyin egyelőre nem nyitott a tárgyalásra, így főként a francia elnökválasztás környékén ő is erősebb retorikát kezdett alkalmazni, amit azóta is fenntart.

Erről árulkodott a francia elnök pénteki nyilatkozata is, amelynek során úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin „történelmi és fundamentális hibát vétett” Ukrajna lerohanásával és már teljesen elszigetelte magát – idézte az AFP:

Macron elismételte ennek ellenére, hogy Oroszországot nem szabad „megalázni”, mivel akkor, amikor a fegyverropogás végre abbamarad, ki tudjanak mászni a gödörből diplomáciai megoldásokon keresztül.

A francia elnök már egyszer elmondta, hogy célszerű nem megalázni Oroszországot, mert azzal a helyzet csak rosszabb lesz, ezen a nyilatkozaton viszont Ukrajna erősen kiakadt, ugyanis úgy vélik, gyávaság így hozzáállni az orosz elnökhöz.

Az ukrán rendőrséghez eddig csaknem 50 feljelentés érkezett, a hatóságok pedig 16 esetben indítottak bűnügyi vizsgálatot az orosz katonák által elkövetett szexuális erőszak vádjával kapcsolatban – közölte az ország belügyminiszter-helyettese.

Ukrajna nemzetközi szövetségeseivel és az ENSZ emberi jogi hivatalával közösen vizsgálja azokat a bűncselekményeket – köztük a szexuális erőszakot is -, mióta Oroszország február 24-én inváziót indított Ukrajna ellen.

A Kreml ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy háborús bűnöket követtek volna el az orosz katonák, legyen szó akár szexuális cselekményekről, vagy civilek elleni szándékos emberölésről – számolt be ról a Sky News.

Kijevben az elmúlt hetekben megkezdődtek a háborús bűnökkel megvádolt orosz katonák tárgyalásai, Vadim Sishimarin harckocsiparancsnok volt az első, akit elítéltek, gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Erre hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis, Románia elnöke, aki szerint különösen az élelmiszer- és energiabiztonság tekintetében folyamatosan növekednek a kockázatok a Fekete-tenger térségében – idézte az Universul.

Románia elnöke megfogalmazta aggodalmait az elmúlt idők fejleményei miatt… különösen a biztonsági és humanitárius helyzet miatt Kelet-, illetve Dél-Ukrajnában – fogalmazott közleményben a román elnöki iroda, miután Iohannis a többi állam- és kormányfőhöz hasonló Brüsszelben járt, a Magyarország által sokáig blokkolt hatodik szankciócsomag megvitatásán:

Iohannis hangsúlyozta, hogy nagyon fontos lenne a további humanitárius segélyek nyújtása, valamint kiemelte, hogy Románia Fekete-tengeri kikötői, különösen a konstancai és dunai kikötők alkalmasak lennének a gabonaszállítmányok exportálására.

A román elnök ezen felül kiemelte, hogy az Európai Uniónak erős támogató üzenetet kell küldenie Ukrajnának, Moldovának és Grúziának, ami az uniós tagjelöltségüket illeti, amelyhez a kérelmet mind az inváziót követően nyújtották be.

Nem véletlen, hogy Iohannis kiemelte a térség kockázatait, ugyanis az orosz hadsereg továbbra is blokkolja az ukrán gabonaszállítmányokat a tengeri kikötőkben, így több fejlődő országban is fennáll a veszélye az éhínségnek.