Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Oroszországnak nagyon nem tetszik, hogy a Nyugat modernebbnél modernebb fegyverekkel tömi Ukrajnát. Ennek nyilván megvannak a maga veszélyei, például az esetlegesen az illegális fegyverpiacra kerülő fegyverek.

Az USA először nemet mondott a nagy hatótávolságú rakéták küldésére, mivel tartanak attól, hogy Ukrajna oroszországi célpontokra lőhet. Az ukránok azonban azt ígérték, csak Ukrajnán belül használják a fegyvereiket, nem tüzelnek Oroszországra.

Miután azonban egyre komolyabb nehézfegyvereket küld a Nyugat Ukrajnának, Putyin újabb figyelmeztetést adott ki, ami egyúttal vészjósló is lehet. Nem sokkal ezután kiderült, hogy Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat szállít az ukrán hadseregnek.

Putyin vasárnap azt mondta, olyan célpontokat bombázhatnak, amiket eddig nem, ha az Egyesült Államokból hasonló fegyvereket szállítanak Kijevbe. A britek fegyverével akár 80 kilométeres távolságból is meg lehet semmisíteni egy célpontot, feltéve, ha azt menet közben nem lövi ki a légvédelem.

Nagy-Britannia úgy döntött, hogy M270-eseket küld, amik segítségével Ukrajna tűzereje csak tovább duzzadhat, bízván abban, hogy lassíthatják az oroszok keleti terjeszkedését, ami immáron érezhetően gyorsabb ütemben halad előre.

Kezdetben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is csak védelmi fegyvereket tett elérhetővé az ukránoknak a többi nemzettel együtt. Miután azonban Oroszország növelte a tétet, és már Ukrajna keleti, illetve annak déli részén is városokat foglal el, miközben a halálos áldozatok száma egyre csak növekszik, változtattak a stratégiájukon.

Fontos megjegyezni, hogy az amerikai és a brit rendszerek, amiket most elérhetővé tesznek az ukránoknak, mind jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, mint amivel Ukrajna jelenleg támadni képes.

A britek szintén biztosítékot kértek az ukránoktól, hogy az M270-eseket nem fogják oroszországi célpontok ellen fordítani. A The Guardian egy brit védelmi forrásra hivatkozva azt írja, hogy a kormány bízik abban, hogy Ukrajna megfelelően fogja használni ezeket a fegyvereket.

Egyelőre nem tudni, hogy hány ilyen M270-est küldenek a britek, de alig pár darabról lehet szó. Az USA mindössze négy Himart küld, és nagyjából ennyi M270-est tehet elérhetővé a brit hadsereg, akik Nagy-Britanniában képezik ki az ukrán katonákat az indítórakétákat használatára.

Veszélybe került Szergej Lavrov hétfőre és keddre tervezett belgrádi látogatása, Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária ugyanis megtiltotta, hogy az orosz külügyminisztert szállító gép használja a légterét – közölte értesülését vasárnap az internetes oldalán a Vecernje Novosti című belgrádi napilap.

Ana Brnabic miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon bonyolult” az orosz diplomácia vezetőjének szerbiai útjával kapcsolatos helyzet, az országba érkezés részleteivel Aleksandar Vucic államfő foglalkozik. A köztársasági elnök már néhány nappal ezelőtt is arról beszélt, hogy egyre bonyolódik Szergej Lavrov látogatásának ügye.

A szerbiai közszolgálati televízió tájékoztatása szerint az orosz külügyminiszter látogatásával kapcsolatban Aleksandar Vucic a hétfő esti híradóban nyilatkozik, akkor közli, hogy meghiúsult-e az út vagy sem, ami azt jelenti, hogy a hétfőre tervezett érkezés bizonyosan elmarad.

(MTI)

A szankciócsomag elsősorban a magyar kormány ellenkezése miatt késett ennyit, előbb az olajembargó ügyében. Az embargóról folyamatosan azt emlegette a magyar kormány, hogy gazdasági atombombaként érne fel az orosz olaj szankcionálása.

Valójában arról van szó, ahogyan azt egy szakértő alapján magunk is megírtuk, hogy az Adriai-tenger felőli olajvezetékről szépen lehetett volna biztosítani Magyarország olajigényét, viszont ez jóval kisebb profitot eredményezett volna az államnak.

Az olajembargóban végül arra a megállapodásra jutottak az államok, hogy egyelőre mentesítik a csővezetékes olajat a szankciók alól, amelyet Magyarország győzelemként könyvelt el. Ekkor azonban még nem volt vége a magyar kormány ellenkezésének.

Kirill pátriárka szankcionálása is akadályozó tényező volt, a magyar kormány ugyanis kijelentette, hogy nem lehet egyházi személyeket szankcionálni, mert az a vallásszabadságot sértené, ez pedig kihatással lenne Magyarországra is.

Mivel az uniós döntéshozók türelme elkezdett fogyni, ezért úgy voltak vele, inkább megadják Orbánnak, amit akar, csak fogadják már el végre a szankciós csomagot – így kivették belőle a háborús bűntetteket nyíltan ünneplő pátriárkát.

Az olajembargón felül a csomag keretében összesen 65 orosz személyt, főként tisztviselőket és oligarchákat szankcionáltak. Ezek között van Alina Kabajeva is, akiről régóta azt pletykálják, hogy Vlagyimir Putyin titkolt barátnője lehet.

Azatbek Omurbekov is a szankcionált személyek listájára került, aki elsősorban a bucsai mészárlásokért felelős orosz egységek vezetője volt. Ezek az egységek követték el a háború legbrutálisabb bűntetteit, amelyek már népirtásra hajaznak – idézte fel a The Guardian.

Mihail Mizincev is az uniós szankciólistára került, aki pedig a Donyeck megyében található délkelet-ukrajnai kikötőváros, Mariupol teljes szétbombázását és a helyiek kiirtását irányította. Mizincev kezéhez rengeteg vér tapad, egyebek mellett a drámaszínházat és a szülészetet is az ő parancsára bombázták le.

További fontos szankciója, hogy Oroszország legnagyobb bankját, a Magyarországon is hosszabb ideig jelenlévő Sberbankot is szankcionálták, egészen pontosan úgy, hogy kizárták a nemzetközi átutalásokat lebonyolító SWIFT-rendszerből.

Ukrajna a háború kezdete óta aggódik az oroszok válogatás nélküli támadásaik miatt. A háború első heteiben több nemzetközi szervezet is felszólította az orosz csapatokat, hogy azonnal fejezzék be az atomerőművek körüli akciókat.

Európa legnagyobb atomerőműve is Ukrajnában van, és ha annak csak egy reaktora is felrobbanna, óriási pusztítást végezne Európában. Ukrajna elnöke korábban azt mondta, országának 15 atomreaktora van, de ha csak az egyik is felrobban, az mindenki számára a véget jelenti.

„Ukrajnának 15 atomreaktora van. Ha az egyik felrobban, az mindenki számára a véget jelenti, Európa végét is. Oroszországon kívül még egyetlen egy ország sem lőtt atomerőmű reaktoraira. Ez az első a történelemben.” – mondta még március első hetében Zelenszkij.

Nemrég pedig arról számolhattunk be, hogy a dél-ukrajnai atomerőmű felett haladt át egy rakéta, és rendkívül alacsony magasságban. Az Energoatom időközben közzétette a térfigyelő kamerák által rögzített felvételeket, amik szerint június 5-én hajnali 5 óra 30 perckor egy orosz rakéta áthaladt az erőmű felett.

Ukrajna már többször felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon az atomerőmű körüli harcoktól, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ennek ellenére a videóban is látható orosz rakéta az erőmű felett húzott el egy nem ismert célpont felé.