Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Kreml közölte, hogy „ellenséges akciónak” minősítette három kelet-európai ország azon lépését, mellyel megakadályozták, hogy az orosz külügyminiszter Szerbiába utazzon. Lavrovnak ugyanis hétfőn Belgrádban kellett volna tárgyalnia a szerb elnökkel, ám kénytelen volt lemondani a találkozót, miután Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró lezárta légterét az orosz gép előtt.

Lavrov is reagált az esetre és közölte, hogy „példátlan”, hogy blokkolták repülőgépét, majd közölte, hogy inkább meghívja Moszkvába a szerb elnököt, hogy ott találkozzanak. Újságírókkal pedig közölte, „ha az orosz külügyminiszter szerbiai látogatását a nyugati világ fenyegetésnek tekinti, akkor a nyugati világban nyilvánvalóan elég rosszul állnak a dolgok”.

Mint ismert, Szerbia egyike azon kevés országoknak, melyek még annak ellenére is támogatják Oroszországot, hogy az több mint három hónappal ezelőtt lerohanta Ukrajnát, s bár Szerbia hivatalosan elítélte Putyin háborúját, és az is ismert, hogy csatlakozni akar blokkhoz, nem volt hajlandó csatlakozni az EU-s szankciókhoz.

A szerb belügyminiszter az eset után sajnálkozott, amiért „akadályozták” Lavrov szerbiai látogatását, majd az orosz külügyminisztert egyenesen „Szerbia nagy barátjának” nevezte. Hozzátette, szerinte azok az országok, melyek lezárták légterület Lavrov gépe előtt, „nem békét akarnak, hanem legyőzni Oroszországot”.

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter ezt követően erőteljes kritikát fogalmazott meg: közölte, „Szerbia büszke arra, hogy nem vesz részt az oroszellenes hisztériában”, majd hozzátette, „azoknak az országoknak, melyek viszont igen, lesz idejük szégyenkezni – idézte a Guardian.

Vlagyimir Putyin vasárnap már megüzente, hogy eddig nem bombázott célpontokat támadhatnak meg, ha Ukrajna nagy hatótávolsággal bíró rakétákat kap. Másnap a britek bejelentették, hogy ilyen rakétákat küldenek az ukránoknak, akik megígérték, hogy nem fognak orosz területekre lőni az új fegyverekkel.

Ez azonban nem hatja meg Moszkvát, melynek kapcsán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még inkább egyértelművé tette a helyzetet. Tisztázta, hogy Putyin már nyíltan fogalmazott erről a kérdésről, és szerintük a nyugati országok nem járnak el helyesen.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök már nyilatkozott erről a helyzetről, ami az új fegyverek érkezésével alakul ki. Csak annyi tehetek hozzá, hogy minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket fognak szállítani, annál távolabb toljuk a területünktől azt a vonalat, amin túl a neonácik fenyegethetik az orosz föderációt.”

Lavrov azt is mondta, hogy 20 éve figyelmeztették Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és a többi NATO-tagot, miszerint 1999-ben aláírtak egy kötelezettségvállalást arról, hogy egyetlen állam sem erősíti meg a biztonságát más államok biztonságnak kárára. „Miért nem tudják ezt megtenni?”

Az orosz diplomata a TASS hírügynökség hasábjain hozzátette, közben ötször közelebb terjeszkedtek a határaikhoz, mint azelőtt. Az USA szintén biztosítékot kért Ukrajnától, hogy az új fegyvereket nem fordítják Oroszország ellen, leszámítva az Ukrajnában lévő ellenséges erőket.

A brit védelmi minisztérium szerint a Kijevet sújtó orosz rakétatámadás feltehetőleg egy kísérlet volt arra, hogy megzavarják a Nyugat által biztosított fegyverszállítmányok eljuttatását, amelyek a frontvonalon harcoló ukrán egységekhez tartottak.

Az általuk közzétett jelentésben az áll, miszerint június 5-én, a kora reggeli órákban orosz Kh-101-es típusú, levegőből indított cirkálórakéták csapást mértek az ukrán főváros vasúti infrastruktúrájára, Szeverodonyeckben pedig továbbra is folytatódnak a heves harcok.

Kiemelték, hogy az ellenséges erők jelenleg Szlovjanszk irányába nyomulnak előre, amelynek célja, hogy bekerítsék az ukrán csapatokat. Továbbá arra következtettek, hogy az orosz cirkáló, a Moszkva áprilisi elvesztése után több légvédelmi rakétarendszert, köztük SA-15-ös és SA-22-es eszközöket is áttelepítettek a Kígyó-szigetre – jelentette a The Guardian.

A közlemény alapján ezek a fegyverek a területen állomásozó haditengerészeti flotta légvédelmét biztosítják, Oroszország tevékenysége pedig hozzájárul az ukrán partok blokádjához, emellett akadályozza a tengeri kereskedelem, valamint az ukrán gabonaexport újraindulását.