Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Február végén nem sokan gondolták volna, hogy az oroszok ukrajnai inváziója ennyire véres lesz, és mindkét oldalon. A szakértők többsége azzal számolt, hogy az orosz hadsereg pár nap alatt beveszi Kijevet, és átveszik az irányítást.

Menet közben azonban nagyobb ellenállásba ütköztek, mint azt várták, majd a Nyugat egyre komolyabb fegyvereket tett elérhetővé Ukrajnának. Ezek és az elkövetett hibák együttes kombinációja okozta azt, hogy még mindig tart a háború, és a felek nem bírnak egymással.

Az oroszok időközben feljebb kapcsoltak, és sorra foglalják el a fontosabb területeket. Ukrajna emiatt sokkal több rakétavető rendszert kér a Nyugattól, mert szerintük ez a pár darab új egység nem sokra lesz elég.

Az oroszokhoz hasonlóan az ukránok is gőzerővel lövök ki a rakétáikat, igyekeznek ellentámadásokat indítani. Mint az az alább látható videón is látszik, van ott muníció, ahogyan technika is, de az oroszok egyre több ilyen fegyvert semmisítenek meg.

Az ukrán kulturális örökség emlékei közül több, mint 370 semmisült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború első száz napja alatt – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.

 A tárcavezető hozzátette, hogy a lerombolt létesítmények csaknem fele különböző felekezetű templom volt. A tárcavezető az ukrán nemzeti örökség tudatos rombolásával vádolta meg Oroszországot. Példaként említette a Szkovoroda-múzeum lebombázását. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században, a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát május elején találta el egy orosz rakéta. „Maga a múzeum két szántóföld között található. Az ottani infrastruktúra olyan, hogy erősen akarni kellett, hogy eltalálják ezt a kis épületet” – fogalmazott a miniszter.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva arról számolt be, hogy a Szeverodonecknél folyó harcokban könnyebb sérüléseket szenvedett a Reuters brit hírügynökség két újságírója, és életét vesztette az autójuk sofőrje, akit a kelet-ukrajnai szakadárok biztosítottak számukra.  

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról adott hírt, hogy az orosz erők az offenzíva folytatására készülnek a Donyeck megyei Szlovjanszk ellen, ezért ebben az irányban legfeljebb húsz zászlóalj harcászati csoportot összpontosítottak, a Luhanszk megyei Szeverodonecknél pedig részleges harci sikereket értek el.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője a Telegram üzenetküldő csatornán arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megpróbálták bekeríteni az ukrán csapatokat Szeverodoneck és Liszicsanszk térségében, de az ukrán fegyveres erők megakadályozták két falu, Metyolkine és Bilohorivka elfoglalását.  

Az ukrán Szabadság Rádió helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy Szeverodoneckbe külföldi önkéntesekből álló alakulat érkezett az ukrán erők segítségére. Az „idegenlégióba” a világ számos országából léptek be. Az újságírók beszéltek többek mellett egy Ausztráliából és egy Georgiából érkezett önkéntessel, akik meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a „jó oldalon állnak”, és segíteni akarnak az ukránoknak „visszaűzni a megszállókat Oroszországba, bármeddig is tartson”.

(MTI)

Minél nagyobb hatótávolságú fegyvert szállítanak a nyugati országok Ukrajnának, annál távolabb fogja Oroszország tolni a területétől a fenyegetés vonalát – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.

Helytelennek és leegyszerűsítőnek nevezte azt az állítást, amely szerint „ha nem lenne különleges művelet, nem lennének fegyverszállítások”. Közölte, hogy más NATO-országokkal együtt az Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyvereket szállító Nagy-Britannia és Egyesült Államok is aláírta 1999-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) azt az elvet, hogy senki sem fogja a biztonságát mások biztonságának rovására erősíteni, de ennek ellenére a szövetséget öt körben bővítették az orosz határok felé, habár azt nem említette meg, hogy Oroszország provokálatlan háborút indított Ukrajna ellen, amire a Nyugat ily módon válaszolt.

Lavrov közölte, jelenleg nem szerepel a tervek között, hogy Oroszország és NATO-tagállamok vezetői személyesen találkozzanak egymással. A tárcavezető elmondta, hogy Moszkva a vele szemben barátságtalan országokkal is fenntartja a kapcsolatokat.

Ezt követően közölte, ha ennek a „démonizálásnak” vége lesz, és amikor Európa észhez tér, Oroszország nem fogja ráerőltetni magát a Nyugatra, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de kész lesz megfontolni és mérlegelni a partnerek olyan ajánlatait, amelyek nem ellentétesek az érdekeivel.

Elvetette azt a lehetőséget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzze az ukrán gabona ukrán kikötőkből való elszállításának kérdését. Azt mondta, a probléma megoldásához csak arra lenne szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek „megparancsolják” a kikötők aknamentesítését.

Azt állította, hogy Oroszország naponta nyit humanitárius folyosót az Azovi- és a Fekete-tengeren, hogy biztosítsa a hajók kifutását a kikötőkből a nyílt tengerre. A küszöbön álló ankarai látogatásáról szólva kifejezte reményét, hogy Oroszország és Törökország kidolgozhatja az ukrán gabona exportjának lehetőségeit. Mind Moszkvát, mind Ankarát érdekeltnek nevezte az élelmiszerválság megoldásában.

Az MTI szerint a finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, hogy a lépés politikai értelemben nem javít a helyzeten. Ebben az ügyben Oroszországot csak az érinti, hogy ennek a két ország belépése a jelent-e közvetlen fizikai, anyagi fenyegetést a számára.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve azt hangsúlyozta újságíróknak, hogy Oroszország soha nem jelentett és nem jelent fenyegetést Finnországra vagy Svédországra nézve, és fordítva sem. Így kommentálta Antti Pelttari finn rendőrfőnök nyilatkozatát, aki szerint Helsinki meglepődött azon, hogy Moszkva nem próbál nyomást gyakorolni Finnországra az országra a NATO-csatlakozásának ügyében.

(MTI)